Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 15 (217. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2962 kormánypártiak is. Amikor olyan képviselők jutnak ki az Európai Parlamentbe például a Jobbik színeiben, ak ik olyan idézetekkel hívták fel magukra a figyelmet például, hogy Magyarországon állami felügyelettel és támogatással cigánytenyészet működik - mondja ezt Szegedi Csanád, aki most kijutott az Európai Parlamentbe , akkor azt kell mondanom, képviselőtársaim , hogy ez szégyen és megengedhetetlen. Ezért kérek mindenkit az összefogásra, a határozott fellépésre - az egész magyar társadalmat és a politikai pártokat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány részéről megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Államtitkár úr! DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót , elnök asszony Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! Rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a Magyar Országgyűlésben oly sokszor kell hogy az ön hozzászólásához hasonló gondolatok elhangozzanak, hiszen azok a jelenségek, amelyekről ön beszélt, úgy vélem, minden tisztességes, józan gondolkodású embert és minden tisztességes, józan gondolkodású politikust nyugtalansággal kell hogy eltöltsenek. Olyan megnyilatkozásokat hallhatunk, amelyek embertársaink egyes csoportjai elleni fékevesztett indulatokról tanúskodó eseményekbe torkollnak. Roppant elgondolkodtatónak és elszomorítónak tartom, hogy számos figyelmeztetés, sorozatosan megtörtént figyelemfelhívás ellenére mégis idáig jutottunk. Teljesen igaza van a képviselő úrnak, hogy összefogásra van szükség, az egész társadalom összefogására, ezen belül a politikusokéra, a médiumok összefogására, az értelmiség, az egyházak összefogására az ordas eszmék ellen. És nyilván speciális feladata van a politikának, a politikai pártoknak, elsősorban az Ors zággyűlésben helyet foglaló politikai pártoknak. A kormány jól tudja, hogy ez részben jogalkalmazási kérdés. Részben jogalkalmazási, hiszen a nyomozó szerveknek, a rendőrségnek hatékonyan fel kell lépnie az ilyen jelenségek ellen. Fel kell lépnie az ügyész ségnek, és talán biztató az, amit a közelmúltban a legfőbb ügyész úr egy interpellációra adott válaszában elmondott, hogy felülvizsgálják a korábbi eljárásokat, illetve a meg nem indult eljárásokat. Talán bízhatunk benne, hogy itt is lesz valami változás. Nagyon fontos, hogy azon emberek esetében, akik ilyen bűncselekményeket elkövetnek, a nyomozó szervek derítsék fel az elkövetést, fogják el az elkövetőket, és még fontosabb, hogy a bíróságok megfelelő súlyú büntetésben részesítsék őket. Azt is lá tnunk kell azonban, hogy bizonyos cselekmények, amelyeket hasonlóan joggal ítélünk el, a jelenlegi törvények szerint nem számítanak bűncselekménynek, vagy ha esetleg mi úgy is gondoljuk, hogy a jelenlegi törvények szerint bűncselekménynek számítanak, a bír óságok és az ügyészségek töretlen gyakorlata nem minden esetben ez. Az előző kormány benyújtott egy alkotmánymódosító javaslatot, majd azt követően szocialista képviselők is benyújtottak hasonló indítványt, ennek tárgyalása megkezdődött a Házban. Úgy tűnik , hogy a Magyar Szocialista Párt és a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjai között bizonyos kérdésekben egyetértés mutatkozik, ez az, hogy a holokauszttagadást, illetve tágabb értelemben az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtásokat büntetni kell. Tudom, hogy hasonló az álláspontja a Szabad Demokraták Szövetségének is, az önök frakciója nem az alkotmánymódosításban, hanem a büntető törvénykönyv módosításában gondolkodik. Nekem szakmai meggyőződésem, hogy ez a kérdés az alkotmány megfelelő módo sítása nélkül nem rendezhető. Arra kérem az önök frakcióját is, hogy vegyenek részt ennek a törvényjavaslatnak a parlamenti vitájában, és próbáljunk együtt olyan megoldást találni, amellyel a lehető legtöbbet el tudunk érni az ilyen jelenségek büntethetősé gében, ennek a jogi szabályozásában.
