Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9796. szám), valamint az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója:
2929 Hadd tegyek még néhány kitérő gondolatot. Ez a re ndszer, azt mondom, hogy szigorúbb lesz, mint ami ma a vállalkozói körre érvényes, mert ott egy egészen tág megfogalmazás van, hogy mit lehet költségként elszámolni, és ezek közül jó néhányat a képviselők nem fognak tudni érvényesíteni. Gondolok itt munkar uhára és egyéb dolgokra. Tehát ennyiben még szigorúbb is a rendszer, mint ami általában a társadalomban elfogadott. Az általam készített számítások alapján, amikor csak azt feltételezem, hogy a 10 százalékos megoldást választják a képviselők - ami a jelenl egi rendszerhez közel álló , ebben az esetben minden egyes képviselő több tízezer forintos havi nettó jövedelemcsökkenéssel kell hogy számoljon. Ebből a pozícióból csak úgy tud kitörni, ha azt választja, hogy számlákat gyűjt a lakásbérletről, a gépkocsiha sználatot elszámolja üzemanyag- és kilométerarányosan, ebben az esetben van esélye arra, hogy a nettó pozíciója lényegesen ne változzon és ne romoljon. Képviselőtársaimnak fel tudok ajánlani egy általam készített Exceltáblát, amiben mindenki kiszámíthatj a a saját paraméterei alapján, hogy mennyi jövedelemcsökkenése van akkor, ha; vagy havonta hány százaléknyi költséget kell elszámolnia annak érdekében, hogy a nettó pozíciója lényegesen ne változzon. Kaptam olyan kérdést már a bizottsági szakban, hogy mi v an, ha valaki a teljes bevétellel szemben költséget és számlákat mutat be. Azt tudom mondani, hogy aki ismeri a számokat, és körülbelül ismeri a képviselők kondícióit, tudja, hogy ez irreális, ez egy nem létező kérdés, erre nincs lehetősége egyetlen képvis előnek se. Ha valaki ezt megtenné, az valószínű, hogy számlagyárral van összefüggésben, minden más esetben ez a lehetőség teljesen kizárt. Ugyanakkor megteremti annak lehetőségét, ami nagy valószínűséggel több képviselőnél bekövetkezik: például a lakhatás esetében, ha az albérleti díja és az albérlet rezsiköltsége meghaladja a ma érvényes alapdíj 50 százalékában meghatározott mértéket, ebben az esetben nyilván a nagyobb összeget le tudja vonni, számlával igazolni, és ez esetben az adóalapját csökkenteni tud ja a képviselő hölgy vagy képviselő úr. Azt már érintettem, hogy a módosításomban az alkotmánymódosítás egy ilyen rövid, mindössze egybekezdéses változat. Emellé még három törvénymódosítást javasolok a másik törvényben. Az egyik az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló 1990. évi LVI. törvény, amelyben ezt az új jövedelemstruktúrát fölépítjük. A másik, ami nagyon lényeges, a következő, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, amelyben megszüntetjük a képvisel őknek azt a státusát, hogy nem önálló tevékenységet folytatnak, hanem önálló tevékenységgé tesszük, és ettől kezdve az önálló tevékenységre jellemző szabályok szerint kell elszámolni. A harmadik a társadalombiztosítás ellátásaira vonatkozó törvényjavaslat, a 1997. évi LXXX. törvény. Ezt azért kell érinteni, és kell hogy beszéljünk róla, mert azt feltételezheti valaki, hogy azért módosítjuk, hogy valamilyen kedvező pozíciót alakítsunk ki a képviselőknek. Nem! Csupán azért, mert ahogy az új struktúrát felépít jük, a nevek, fogalmak megváltoznak, ennek megfelelően kell ezt a törvényt megváltoztatnunk. Valójában a tartalom ugyanaz marad, tehát a képviselők nyugdíjalapja továbbra is a tiszteletdíj. Ezen a ponton szeretnék kitérni arra, hogy mi az, amit nem old meg ez a törvényjavaslat. Ez a törvényjavaslat nem oldja meg azt a kérdést, hogy a képviselők nyugdíjalapja a mainál nagyobb legyen, hanem továbbra is a tiszteletdíjból kerül meghatározásra. Merem mondani, hogy még a képviselők közt is van, akinél előfordul, hogy nem tudták, hogy amikor a nyugdíjukat megállapítják, akkor a költségtérítés mint olyan abban nem szerepel, mert nem képezi járulékfizetés alapját, nem fizet utána járulékot, így nem lehet a nyugdíjszámítás alapja sem. Ezt én természetesnek tartom. Tis ztelt Képviselőtársaim! Talán még egy dolog, amire szeretném fölhívni a figyelmet: nemrég beszéltünk a törvényjavaslatról a Transparency International képviselőivel, és egyetértettünk abban, hogy ha a közszolgálatban dolgozók jövedelmi pozíciójában nem tud juk biztosítani azt, hogy versenyképes legyen a társadalomban a jövedelem tekintetében, akkor ez nagy veszély a korrupcióra. Ez igaz köztisztviselőkre, és igaz lehet politikusokra is. Befejezésül szeretnék két dolgot mondani. Seres Mária azt mondta, hogy e z az összeg, amiről beszélünk, valójában egy pitiáner összeg, de mégis kell az átláthatóság. Azoknak a kétkedőknek
