Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvény... - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám) általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2918 Szeretném hangsúlyozni, hogy a mi megközelítésünk sok megközelítéssel ellentétben nem történelmipolit ikai megközelítés, amikor lehetőséget látunk arra, hogy az alkotmány tiltsa az önkényuralmi rendszerek bűneinek tagadását. Tehát nem egy politikaitörténelmi megközelítés, hanem kifejezetten emberi jogi megközelítés, kifejezetten az emberi méltóság védelme érdekében látjuk ezt elfogadhatónak. Ezért nem is tartjuk szerencsésnek azt, hogy ebben a tekintetben különböző méricskélés és versengés történjen abban, vajon mely áldozatok érdemlik meg vagy mely áldozatok érdemlik meg jobban, hogy őket a jogi védelem m egillesse. Egyértelmű az - amit az Alkotmánybíróság is kifejt , hogy az áldozatok szempontjából itt nincs helye mérlegre helyezésnek, nincs helye méricskélésnek. A javaslat többi része megítélésem szerint sokkal problematikusabb. Donáth László képviselőtá rsam az előbb utalt azoknak a jogvédő szervezeteknek a véleményére, amelyek az emberi jogi bizottság ülésén kifejtették az álláspontjukat, és az ő megközelítésükből az egész törvénnyel szemben nagyon súlyos aggályok vethetők fel. Az emberi méltóság elsődle ges és mindenek felett álló védelme érdekében én elfogadhatónak tartom a véleménynyilvánítási szabadság korlátozását, de más szempontokra való tekintettel nem tartanám ezt helyesnek. A javaslat egyébként több alapjogot is korlátozni kíván - korlátozni kívá nja a véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtószabadságot, a gyülekezési jogot és az egyesülési jogot , de ezeket a korlátozásokat szükségtelennek és sok esetben értelmetlennek is látjuk, ezért a javaslatnak ezeket a rendelkezéseit módosító indítványokkal szeretnénk szétválasztani az általunk támogatható egy mondattól, annak érdekében, hogy valóban megszülethessen egy olyan alkotmánymódosítás, amely az önkényuralmi rendszerek áldozatainak jogi védelmet nyújt a velük szembeni, emberi méltóságot sértő megnyi lvánulásokkal szemben. Kérem a józan megfontolást az előterjesztő képviselőktől, valamint az egész parlamenttől is. Tudjuk jól, hogy ezek nehéz és vitatható rendelkezések. A véleménynyilvánítási szabadság korlátozása sok esetben vitatható, hol liberális ol dalról, hol más szempontból sokszor vitatják is ezeket az indítványokat. Ne tegyük meg azt, hogy az az egy mondat, amely viszont nagyon fontos ebben a törvényjavaslatban, elbukjon a parlament előtt amiatt, hogy csomagban kezeli az előterjesztő ezeket a jog korlátozó rendelkezéseket. Mindegyik különkülön megérdemelne egyegy vitát, mindegyik rendelkezés - például a gyülekezési jog vagy az egyesülési jog korlátozása - bonyolult és nagyon nehezen megmagyarázható. Nem tartom szerencsésnek, hogy ez a nagyon szél es körű jogkorlátozásokat tartalmazó javaslat egyben került benyújtásra, de ha már így történt, akkor kérem, hogy fogadják el a módosító indítványunkat, amely megpróbálja szétválasztani a rendelkezéseket, és azokat különkülön próbálja az Országgyűlés elé tárni. Vannak olyan parlamentek, ahol az ilyen súlyú javaslatoknál minden egyes paragrafusról különkülön szavaznak azért, hogy vajon minden rendelkezésnek megvane a szükséges támogatása. Nálunk nem ez a szabály, nálunk az a szabály, hogy vagy az egészről szavazunk, vagy pedig a módosító indítványok elfogadása után a megmaradt részről. Tudom, hogy ez a gondolkodás idegen a mi parlamentünktől, de kérem, mérlegeljék, hogy csak az olyan rendelkezések kerüljenek az alkotmányba, amelyek mögött valóban van kétha rmados támogatottság és valóban van széles körű támogatás. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Szabó Zoltáné a szó. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Répássy képvi selő úrnak tulajdonképpen igaza van, az európai joggyakorlat az önkényuralmi rendszerek áldozatai között nem tesz különbséget, egyként ítéli el a náci háborús bűnöket és népirtást, a sztálini rendszer és általában a kommunista önkényuralmi rendszerek bűnei t, a Francorezsimet, az ukrán holodomort, és így tovább, és így tovább, nincs értelme különkülön mindegyiket felsorolni. Az egyes önkényuralmi rendszerek között azonban tesz különbséget, képviselő úr. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem véletlenül hozta
