Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló törvény... - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9584. szám) általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP), a napirendi pont előadója:
2911 A javaslat előzménye, hogy 1992ig, amíg az Alkotmánybíróság határozatot nem hozott erről, az összes, egyébként aláírt, elfogadott és ratifikált nemzetközi egyezménynek Magyarország jogrendszere megfelelt, már ami a holokauszttagadást, a gyalázkodást, gyűl öletbeszédet illeti. A '92es határozatot követően mindez már nem mondható el. Három alkalommal próbálkozott az Országgyűlés és a kormány - megjegyzem, minden esetben a Magyar Szocialista Párt vagy a Magyar Szocialista Párt által támogatott kormány , hogy olyan jogi szabályozást alakítson ki, ami a nemzetközi szerződéseknek eleget tesz és azoknak megfelel. Háromszor kísérelte meg a büntető törvénykönyvet módosítani, azonban mindhárom kísérletet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Az utolsónál már megoszlott az alkotmánybírák véleménye, de a többségi álláspont nagyon egyértelműen továbbra is az, hogy a gyalázkodást a jelenlegi alkotmányos keretek között egyszerű többséggel elfogadható törvény útján, azaz büntető törvénykönyvben tiltani alkotmány ellenes. Minden technikai és elméleti lehetőséget végigpróbáltunk, a közösség elleni izgatás törvényi tényállásának módosításától kezdve egy egészen más fejezetben, egészen más megfogalmazással történő szabályozásig. Sajnos, ez az út eredményre nem vezetet t. Lehet azt mondani, hogy amiről most beszélünk, az nem gyalázkodás, nem gyűlöletbeszéd, hanem holokauszttagadás. Miért vetem mégis előre az előbbi gondolatokat? A holokauszttagadás ugyanis az előterjesztők megítélése szerint még áttételesebben veszélyezt eti az emberi méltóságot, mint ahogy azt a gyalázkodás, a gyűlöletbeszéd teszi. A gyűlöletbeszéd esetén közvetlenül a kijelentéssel alázza meg a szónok a sértettet, a holokauszttagadásnál pedig az emlékek felidézése által. Ha tehát a gyalázkodásnál a kísér letek nem feleltek meg az Alkotmánybíróság szerint az alkotmánybírósági tesztnek, akkor ugyanígy lenne a holokauszttagadás esetén is. Ezért nem támogatható a mi meglátásunk szerint alkotmánymódosítás nélkül a büntető törvénykönyv módosítása. Tehát ezek a p róbálkozások nem vezettek eredményre, akárcsak a legutóbbi Btk.módosító javaslat, amely egyébként részletezi azt, hogy miért és mely nemzetközi egyezmények alapján köteles Magyarország az ilyen cselekményeket bűncselekménnyé nyilvánítani, és ez nagyon fon tos. Ha valaki ezt vitatná, akkor még ajánlom, hogy olvassa el Kovács Péter alkotmánybíró úr utolsó alkotmánybírósági határozathoz fűzött párhuzamos indokolását, ugyanezt fogja találni benne. S hogy elébe menjek a sablonos megjegyzéseknek: igen, a szólássz abadság kultúrnemzetek által elismert korlátozásáról van szó ebben a javaslatban. Rég megdőlt az a nézet - hiszen erre szoktak még sokan hivatkozni , hogy a véleményt ne lehetne értéktartalma alapján korlátozni. Szintén a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság m ondta ki azt, hogy igenis lehet korlátozni; valamint hogy a közélet és a társadalom - és újabb érvet mondok - majd kiveti magából a gyűlölködőket és a rasszistákat. Ez sem történt meg az elmúlt 20 év során. Valamint az is - és én ezt tartom a legálságosabb érvnek , hogy az ilyen megnyilvánulásokra majd bírálat kell hogy feleljen, nem pedig a jogi tiltás, no pláne nem a büntetőjogi tiltás. Szóval, tisztelt Országgyűlés, Szálem nevű fekete macskámnak vagy a menyasszonyom Mortimer nevű kiskutyájának sem kezde m azt magyarázni élettani hatások elemzése által, hogy miért nem szabad valamit megennie, hanem egyszerűen megtiltom nekik. Egyszerűen megtiltom nekik! (Babák Mihály: Az ember nem kutya!) Nagyjából ennyi értelme lenne a szélsőséges és rasszista gyűlölködők nek politikai kultúráról, erkölcsről és toleranciáról észérvekkel beszélni - pontosan ennyi értelme lenne. Megjegyzem, hogy távol álljon tőlem, hogy a fent említett kedves állatokat bármiféle összefüggésbe hozzam a neonácikkal egyébként. A törvényjavaslat benyújtása - ahogy erre utaltam - szerves része egy folyamatnak, ami az emberi méltóság védelmében az MSZP politikai célkitűzéseinek egyik legfontosabb eleme. Közvetlen kiváltó oka a törvényjavaslat benyújtásának pedig kettős volt. Az egyik, amire már utal tam, hogy a 2008as alkotmánybírósági határozat nyilvánvalóvá tette, hogy alkotmánymódosítás nélkül nem lehet büntető törvénykönyvi tényállást alkotni. A másik pedig - nyilván képviselőtársaim emlékeznek rá , hogy nemrég a budai Várban megtartásra került egy neonáci rendezvény. Ez pedig
