Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP):
2858 változásokat is üdvözöljük. Ez fontos az ágazat számára, különösen egy exportvezérelt ágazat számára; azt kell mondjam, hogy az utóbbi években mintha minden az ágazat ellen történne. Sokszor tapasztal tuk azt, hogy amikor az inputanyagok beszerzésére kerül sor, akkor gyenge a forint, amikor az előállított termékek értékesítésére kerül sor, akkor pedig erős a forint. Az ágazat az elmúlt években komoly, több száz milliárdos árfolyamveszteségeket szenvedet t el. Kimondottan érdekünk, hogy amennyiben az euró bevezetésének feltételrendszere Magyarországon megteremthető, akkor az minél hamarabb álljon rendelkezésünkre. Az adó mértékének csökkenése általánosságban is üdvözlendő. Én most nem összességében az inté zkedéscsomag eredményeképpen kialakuló helyzetről, hanem különkülön az adócsökkentésekről beszélek. A személyi jövedelemadó vonatkozása is, igen, bár hozzáteszem, hogy a nemzetgazdasági ágazatok közül nem az agrárágazat lesz az, amely a leginkább az előny ét fogja ennek élvezni, mert a közel 200 ezer állandó alkalmazottnak, aki ebben az ágazatban dolgozik, sajnos az átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag 60 százaléka, ennélfogva nyilván a kevesebb előnyt élvezők közé fog tartozni. Ugyanakkor a társasági adób an az adóalap, az adókulcs változása pozitívan érinti az ágazatot, a különadó megszűnése szintén. És ebben az ágazatban azért nagyon sok kis- és középvállalkozó dolgozik, akiknek a helyzetét ez javítani fogja. A tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntet ése kimondottan üdvözlendő a részünkről. A benyújtott törvényjavaslat alapján változik a jövedéki adó is. Itt csak azt szeretném megerősíteni, hogy a gázolaj jövedéki adója után a mezőgazdasági felhasználásra vonatkozó szabályok megmaradnak, és mivel a jöv edéki adó emelkedik, a jelenlegi 68 forintról 77 forint 88 fillérre változik az a mérték, amelyet vissza tudnak igényelni. (13.50) Itt is szeretném azonban a jövőt érintően elmondani, hogy tovább lehetne ezt egyszerűsíteni. Ez régi elvárása az ágazat szere plőinek, itt elsősorban adminisztratív és eljárási kérdéseket kellene megoldani, ami, azt gondolom, magának a benyújtott törvényjavaslatnak jó néhány helyen felemlített szellemével is egyezne. Van olyan, üdvözlendő részünkről az is, a kistermelőkre vonatko zó szabályok - egyébként az elmúlt években alkalmazott és bevált szabályok - vonatkozásában maga az, hogy nem tervez változást. Nem változik az a szabály, hogy ki számít mezőgazdasági kistermelőnek. Továbbra is az a termelő, akinek az adóévi őstermelői bev étele a 8 millió forintot nem haladja meg, marad őstermelőként. Nem változik az a szabály sem, hogy 600 ezer forint bevételig nem kell jövedelmet számolni, és nincs bevallási kötelezettsége. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő, amennyiben őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a támogatási összeg nélküli 4 millió forintot, és a bevétel 20 százalékával szemben költségszámlával rendelkezik, akkor ez a kistermelő tehet egy nemleges nyilatkozatot a bevallásában a rra vonatkozóan, hogy nem volt a termelésből jövedelme. Ez a szabály szintén nem változik, tehát ez erősíti a korábbi helyzetet, de lehet vele ugyanígy számolni. A tételes költségelszámolást alkalmazó kistermelő a számlával igazolt költségeken felül a korr igált bevételének a 40 százalékát - ha 8 millió forintról beszélünk, akkor 3,2 millió forintot - igazolás nélkül kistermelői költségátalányként elszámolhatja költségként. Megmarad ez a szabály. Továbbra is megmarad az az eljárási jellegű rendelkezés, amely alapján az őstermelőknek nem kell adóelőleget fizetnie mindaddig, amíg az adóévben elszámolt, jogszabály alapján kapott támogatások összegével csökkentett őstermelői tevékenységi bevétele nem haladja meg a 4 millió forintot. A támogatások elszámolására vo natkozó szabályok is változatlanok. Csak néhányat: így például jogszabály alapján a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatásnak az az összeg minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyós ítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. Az átalányadózó kistermelőnél nem számít őstermelői bevételnek a jogszabály alapján költségek fedezetére vagy fejlesztési célra
