Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÓKA JÁNOS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2850 hogy az áfanövekedés, a jövedéki adó növekedése és minden más adóteher növekedése miatt, a vagyonadó növekedése miatt ez a személyi jövedelemadócsökkenés elolvad, és tartok tőle, hogy összességében még inkább adótehernövekedésről van szó. Ha mást akarna tenni a kormány - ezt is valljuk be szemérmesen a magyar választóknak , nem lenne lehetősége. Abban a szerződésben, amit az IMFfel önök felvállaltak - és csak az utolsó passzusokra hivatkozom utolsó alkalommal , az IMF önöket arra kötelezte, hogy semmiféle adókönnyítést nem tehetnek. (13.10) Mármint az adókönnyítést úgy értem, hogy az államkassza adóbevétele egy forin ttal sem lehet több. Tehát az, ami itt történik, az a forintok áttologatása az egyik zsebből a másikba, de összességében a sorok végén lévő állampolgárok, akiket elsősorban a vásárlóerőprioritás számai érdekelnek, azok azzal találkoznak, hogy egy jottányi t sem lesz jobb a helyzetük ezeknek az adótörvényeknek a módosítása során. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért, államtitkár úr, akkor tennék legbölcsebben, ha teret engednének az érdemi változtatásoknak, amire csak egy politi kai felhatalmazással rendelkező kormány lenne képes. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Hargitai képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Megadom a szót Kóka Já nosnak, az SZDSZ képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. KÓKA JÁNOS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt száz év nagyobb gazdasági világválságait és fellendüléses időszakait elemezve azt lehet megállapítani, hogy mindenki, minden kormány, minden szervezet vezetője akkor tudott sikeressé tenni egy országot, egy szervezetet, ha úgy gondolkodott és úgy cselekedett, mint azok, akik a legsikeresebben működtek abban az időszakban. Ha úgy dolgoz tak és úgy gondolkodtak, mint a legsikeresebbek, akkor idővel maguk is sikeresek lettek. Ha ezt Magyarországra, a magyarországi adókörnyezetre, a közteherviselésre alkalmazzuk, akkor érdemes tanulnunk azoknak az országoknak a példájából, amelyekkel Magyaro rszág folyamatos versenyben küzd a befektetésekért, a tőkéért, a munkahelyekért. Érdemes megvizsgálnunk tehát, hogy a velünk együtt az Európai Unióhoz csatlakozott országok, illetve annak idején a szocialista blokkban velünk együtt lévő országok milyen vál toztatásokat hajtottak végre az utóbbi 510 évben a közteherviselésben és az adórendszerükben. Ha ezt vizsgáljuk, akkor azt kell megállapítanunk, hogy mindegyik ország jelentősen egyszerűsítette a szocializmusból örökölt adórendszerét, bevezetett egy átjár ható, egykulcsocs vagy lényegében egykulcsos adórendszert, és bevezette vagy fenntartotta a korábbi időkből megörökölten, ha volt ilyen, a vagyon, egyes vagyonelemek, illetve az ingatlanok adóját. Mert ne tévedjünk, tisztelt képviselőtársaim, vagyonadó a v olt szocialista országok többségében és az Európai Unió 27 országának többségében általában is ott van. Ezek az országok pedig általában jobb adórendszer mellett működnek, mint Magyarország, kisebb terheléssel sújtják a vállalkozókat, az adófizető polgárok at, nagyobb gazdasági növekedésre ösztönöznek, és mégis ott van az adórendszerükben az ingatlanadó, a vagyonadó. Ebből az következik, tisztelt képviselőtársaim, hogy lehet olyan adórendszer, lehet olyan jó adórendszer Magyarországon is, amelyben szerepet k ap az ingatlanadó, szerepet kap a vagyonadó. A volt szocialista országok közül 15 országban vezették be a lényegében egykulcsos vagy teljesen egykulcsos adórendszert. Ma 300 millió ember él a környezetünkben, és adózik olyan országokban, ahol egykulcsos va gy lényegében egykulcsos az adórendszer. Ha igaz az, hogy ezek az országok az adóreformjuktól kezdődően nagyobb gazdasági növekedést, kisebb munkanélküliséget, kisebb költségvetési sérülékenységet éltek meg, mint Magyarország, akkor ebből az következik, ho gy érdemes tanulnunk azokból a tapasztalatokból, amelyekre ők építették az adóreformjuk
