Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2845 Hogyha ezt a teljes időszakot nézzük 2000 és 2007 között, akkor azt látjuk, hogy a tíz o rszág versenyében - a tíz ország versenyét úgy értsék, hogy emögött állampolgárok vannak - a magyar állampolgárok ezt a versenyt az előkelő kilencedik helyre tudták teljesíteni, tehát ilyen szempontból csak egy ország van mögöttünk. Ha 2004 óta nézzük az a datokat - ez már az önök kormányzásának az időszaka, főleg ami azóta történt , akkor azt látjuk, hogy Magyarország az utolsó ebben a kimutatásban. Magyarország az egyetlen ország, ahol 2004 óta ezek az adatok mínuszba fordultak, ilyen nincs több a tíz ors zág közül. Tisztelt szocialista Képviselőtársaim! Ez annak a tragikus kormányzati folyamatnak az eredménye, amit önök eddig végigküzdöttek, és a hadállásaikat még az elkövetkezendő néhány hónapban is tartani akarják. Azt gondolom, ennél tragikusabb mutatók kal nem lehet szembesíteni a magyar választókat, mert még egyszer mondom, ezek az adatok a vásárlóerőparitás versenyét mutatják ebben a tíz országban. Egy másik dolog, amit még mindig előrebocsátani szeretnék, és az államtitkár úr is az expozéjában ehhez az időszakhoz nyúlt vissza, amikor ezeknek az adótörvényeknek a társadalmi beágyazottságát és indokoltságát meg kívánta ágyazni, és kétségtelen, ilyen szempontból vissza kell nyúlnunk 2008 októberéig. 2008. október 9én, azt hiszem, egy csütörtöki napon ér i a magyar kormányt az a sokk, hogy nincs az a pénzügyi felár, amiért a normál pénzpiacon a magyar államkötvényeket lejegyzik. Ha ez az állapot tovább tart, akkor az ország finanszírozása megoldatlan, a közalkalmazottak nem jutnak a fizetésükhöz és így tov ább. A kormány viszonylag gyorsan cselekedett, a baj nagy volt, sok európai uniós nagy tagország vezetője, Sarkozy elnök úr a segítségünkre volt, 25 milliárd dollárt kaptunk ahhoz, hogy ezt a bajt elhárítsuk. Tudjuk jól, hogy ezt a 25 milliárd dollárt nem úgy kaptuk, hogy azt csinálunk vele, amit akarunk, hanem kényszerekkel és feltételekkel. Azt is mondhatnám, hogy a 25 milliárd dollár felvételével a gazdasági szuverenitásunk enyhén szólva megkérdőjeleződött. Hiába mondja az Európai Unió szerződése nekünk, európai uniós tagállamnak azt, hogy a tagállamok a gazdaságpolitikájukat csak összehangolják, egyébként arról szabadon döntenek, de ez Magyarország és az ilyen tagállamok esetében, amelyek rendkívüli segélyre szorultak - mi ilyenek vagyunk , nem igaz, Br üsszellel, az IMFfel egyeztetnünk kell minden gazdaságpolitikai lépésünket. Az, amit a magyar parlament itt tárgyal, és a magyar parlament képviselői persze perlekednek a kormánnyal, úgy tűnik, mintha lenne mozgáslehetőségünk, de valljuk be szemérmesen, a kormány azt csinálja, amit Brüsszellel leegyeztet, mert érdemi mozgáslehetősége nincs. Ez a 25 milliárd dollárnak az ára, amire mi rákényszerültünk. Azóta bekövetkezett egy kormányváltás, a Bajnaikormány önmagát válságkezelő kormánynak hirdeti, a válság kezelésére vállalkozik, mondja magáról ez a kormány, és most beterjeszt egy olyan törvényjavaslatot, amellyel a közteherviselés átrendezését célozza meg. A törvénytervezet is nagyon hangzatos. Nem tudom kiolvasni benne azt, hogy itt valami átrendeződés tör ténne. Természetesen olyan szempontból történik, hogy a fogyasztási adók növekednek, a személyi típusú adók csökkennek, ilyen átrendeződés van. Még azt is elismerem, hogy ez az átrendeződés viszonylag jelentős és látványos, de a közteherviselés kérdésében nem hiszem, hogy olyan sok átrendeződés történne. Akik eddig szegényen éltek és nyomorogtak, azok az elkövetkezendő időszakban is nyomorogni fognak, és ilyen a társadalom többsége. Akik fent voltak, a felső tízezer és még egy szűkebb réteg, akik mondjuk, e ddig a jövedelmeiket offshore cégeken keresztül is elbújtathatták, és elvitték a magyar adózási szabályok elől, nekik legfeljebb egy kicsit megnehezül az életük. Egyébként bízom abban, hogy az offshore cégeket érintő szabályozás sikeres lesz, hiszen a le gnagyobb profik kezében van a döntés: a miniszterelnök úr, a pénzügyminiszter úr és a Nemzeti Bank elnöke is a legnagyobb szaktekintélyek ezen a területen, hiszen a gyakorlati életből ismerték meg az offshore cégek világát. Amiről egyébként mi ilyenkor be szélünk, azt a magyar választópolgár, a televíziónéző nem is érti,
