Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
2827 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megado m a szót Pettkó András képviselő úrnak, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadójának, tízperces időkeretben. PETTKÓ ANDRÁS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvisel őtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság megtárgyalta a benyújtott, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot, és azt 9 igen és 9 tartózkodó szavazattal nem tartotta általános vitára alkalmasnak. A bizottság ellenzéki és kormánypárti oldali képviselői egy dologban értettek egyet: jó néven vették, hogy az az eredeti álláspont, miszerint a társaságiadókedvezmény megszűnne a közcélú adományokra, ez változott a t örvény előkészítése során, és ez kedvező a civil szervezetek számára. A bizottság ellenzéki oldaláról megszólaló képviselők a vitában kifejtették, hogy itt nem adócsökkentésről van szó a kormány részéről, hanem adóátrendezésről. A törvény elfogadása után e gyszerű matematikával el lehet dönteni, hogy ki fog jobban járni, ki fog kevésbé jobban járni. A XXI. században élünk, és mindenki egy szoftver segítségével ki tudja számolni, hogy a győztesek vagy a vesztesek közé foge tartozni. Egy biztos: a többség biz tosan a vesztesek közé fog tartozni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kormány elég gagyi módon elkészített egy bérszámfejtő programot. A bizottsági vitában a Fidesz, a KDNP, az MDF képviselői megengedhetetlen folyamatnak nevezték azt, hogy a benyú jtott adótörvény elfogadása esetén a szocialista kormány hibájából Magyarországon a nem közhasznú és a kiemelkedően közhasznú szervezetek, illetve egyházak számára nyújtott felajánlható összeg drasztikusan csökkenni fog. Tehát szigorodik a szabály, ezek mi nimális bevételt fognak jelenteni a költségvetés számára, ugyanakkor éppen abban az időszakban, amikor a legnagyobb szükség van a karitatív szervezetek és az egyházi szervezetek munkájára, el fogja lehetetleníteni azoknak a tevékenységét, akik éppen a legk özelebb vannak a bajbajutottakhoz. A benyújtott javaslat másik vitatott pontja az volt, hogy jóe egy korosztály számára, ha vissza lehet menni az állami pénztárba a magánnyugdíjpénztárból. Honnan a csudából tudja a munkavállaló, hogy melyik esetben jár jo bban, ha senki az égvilágon ki nem számolja azt neki? Megint bedobunk egy olyan csontot, amin lehet gondolkodni. Egész egyszerűen a munkavállalók nem fogják tudni eldönteni, hogyan járnak jobban vagy rosszabbul, ha nem tudják, melyiket válasszák. Egyáltalá n, mi van az egész magánnyugdíjrendszerrel? Helyes irányba megyünke? Ezt a vitát sem folytattuk le itt, a tisztelt Ház falai között. Tisztelt Országgyűlés! Ebben a törvényben van egy másik dolog, ami miatt sem támogatható a benyújtott javaslat, ez az 54 s zázalékos adó és a 27 százalékos járulék, amit ki kívánnak vetni az önkéntes pénztárakra. Ha ez megtörténik, amikor tudjuk, hogy a befizetett összegek 80 százalékát a munkaadók fizetik be a munkavállalók számára, ez azt fogja jelenteni, hogy az önkéntes pé nztárak teljes mértékben szétverődnek. A bizottsági vitában fontos kérdésként merült fel a jövő szempontjából a kafetériarendszer megadóztatása. Mennyit veszíthetünk ezzel? Történteke számítások? Az interneten lehet olvasni különböző számításokat erről. Persze, a kormány megint nem hallgat az érintettek jajkiáltására, pedig ők elvégezték a hatástanulmányokat, elkészítették a felméréseket, míg a kormány szokás szerint nem. Itt kell megemlítenem a kafetériarendszerből a XXI. századi technika, az internet, az informatikai lehetőségek teljes törlését. Miután nincs benne a törvényben, ez azt jelenti, hogy nem lehet adni, amikor azt mondja a kormány minden egyes minisztere, államtitkára, itt a teremben tartózkodó államtitkár úr is szinte percenként használja. M agyarországon növelni kell az internetpenetrációt, távmunkára, részmunkára van szükség. Nem értem, ezt a lehetőséget miért nem támogatja a kormány, amikor ez egy ragyogó lehetőség, hiszen a munkavállalókat is védte, hiszen ha
