Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - SZATMÁRY KRISTÓF, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2821 A gazdasági bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt Szatmáry Kristóf ismerteti, szintén kétszer ötperces időkeretben. SZATMÁRY KRISTÓF , a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a gazdasági bizottság múlt heti ülésén megtárgyalta a két előterjesztést, és kormánypárti többséggel azt el is fogadta, de elég komoly kritikák fogalmazódtak meg a kisebbség részéről. Itt Göndör képviselőtársam is említette, hogy ez a kisebbségi vélemény nemcsak az ellenzéki képviselők aggályait tartalmazza, hanem - talán megbocsátják kormánypárti képviselőink - a kisebbségi vélemény kapcsán elmondom azokat az aggályokat is, amelyeket a kor mánypárti képviselők mondtak el a törvényjavaslattal kapcsolatban. Az elejét hadd kezdjem azzal, nem válaszolva a korábbi felszólalásokra, hanem lényegében a bizottsági ülés anyagát idézve, hogy a mi álláspontunk szerint gazdasági szempontból, a hazai váll alkozások helyzetét tekintve a következő év, legalábbis a kis- és közepes vállalkozások tekintetében mindenképpen nem lesz könnyebb. Sőt, merem azt mondani, hogy a következő év nehezebb lesz a hazai vállalkozások számára, és jó néhány vállalkozás számára l ehet, hogy ez a nehezedő környezet a cég végét is fogja jelenteni. Az adóváltozások, amelyeket a törvény tartalmaz - annyiban korrektnek kell lennünk , bizonyos lépései, ami az élőmunka terheinek csökkentésére irányulnak, azoknak az iránya elméletileg elf ogadható. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ellentétben kormánypárti képviselőtársaimmal, mi úgy látjuk, hogy nincs szó adócsökkentésről. A vállalkozások tekintetében, ha szigorúan a befizetett adókat nézzük, akkor egy adóátrendeződés történik, semmiképpe n sem egy pozíciójavulás a vállalkozások szempontjából. Viszont, ha a vállalkozások helyzetét nézzük, akkor mindenképpen figyelembe kell venni, és ez tolja negatív várakozásba a vállalkozásokat: a belső kereslet jelentős csökkenése. Ez évre a kormányzat má r 810 százalékos belsőkeresletcsökkenéssel számol, ennek katasztrofális következményei lehetnek egyébként a belső piacra, vagy a belső piacon működő hazai vállalkozások számára, és arra a kérdésre, hogy a következő évben milyen belső kereslettel számolt a kormány, vagy számolte egyáltalán, erre nem kaptunk egyértelmű választ. Én azzal vitatkoznék, hogy az emberek zsebében több pénz marad vagy nem. A mi véleményünk szerint azzal, hogy jelentősen növekszik az áfa, jelentősen növekednek egyéb jövedéki termé kek, alapvetően nem marad több pénz, sőt kevesebb pénz marad az emberek zsebében. Ebből következőleg a mi számításaink szerint a következő évben tovább szűkül a belső piac, ami újabb pozícióromlást eredményez a hazai vállalkozások számára. Tehát összességé ben az adóátrendezés, amit a kormány ebben a javaslatban szerepeltet, nem ellensúlyozza a belső kereslet okozta problémákat. Egy szót azért mindenképpen a vállalkozások szempontjából megér a jövedéki adó emelése. Arra sem kaptunk a bizottsági ülésen egyért elműen választ, hogy a jövedéki adó emelése a hazai vállalkozások versenyképességére hogyan hat. A jövedéki adó emelésénél első számú szempont, ami leginkább a hazai vállalkozásokat érinti, az a benzin árának várható, drasztikus emelése. A világpiaci áraka t figyelembe véve, amelyek jelen pillanatban fölfelé tartanak, egyes számítások nem tartják elképzelhetetlennek jövő év januártól az ehhez hozzáadódó jövedéki emelés kapcsán a 400 forintos literenkénti benzinárat sem. (Kovács Tibor: Ne! Ne!) Képviselőtársa im! Meg kell nézni, hogy milyen előrejelzések vannak a világpiacon az olaj jegyzésére, és ehhez hozzáadódik a két jövedékiadóemelés, nem elképzelhetetlen a benzinárak ilyen jellegű emelése, ez pedig a hazai vállalkozások versenyképességére, a környező ors zágokkal összehasonlítva - ahol egyébként jelzem, hogy nem lesz jövedékiadóemelés, ellentétben Magyarországgal - jelentős versenyhátrányt jelent, jelentősen rontja a hazai vállalkozások versenypozícióit.
