Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GÖNDÖR ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
2819 minisztérium jelen lévő képviselőit, hogy hogy az ördögbe tudtak erre a következtetésre jutni. A többi megyében rendben van, nyilván az az értékesebb ingatlan, ami egy önálló ház, nem társasház vagy akár sok lakásos társasház. De arra, hogy hogy tudtak erre az eredményre jutni, semmiféle megnyugtató választ nem kaptunk. Úgy gondoljuk, hogy át kéne gondolni az ingatlanadó szerepét, funkcióját, hiszen ez nincs kellőképpen átgondolva, és a szerkezetét, a beszedés , a befizetés módját egyszerűbbé kellene tenni, hiszen a mostani javaslat az amúgy is komplikált és nehezen áttekinthető rendszert még bonyolultabbá és komplikáltabbá teszi. Ezért nem tudtuk ezt a javaslatot támogatni az előzővel együtt. Köszönöm szépen. E LNÖK (Harrach Péter) : A gazdasági bizottság előadója következik. Megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, szintén kétszer ötperces időkeretben. GÖNDÖR ISTVÁN , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim ! A gazdasági bizottság megvitatta legutóbbi ülésén ezt a két törvényjavaslatot, és a bizottság többsége támogatta a kormány által előterjesztett indítványokat. A támogatásunkban majd megfogalmazok néhány kételyt, néhány aggályt is, amit a többséget képvis elő képviselők megfogalmaztak. De eredendően támogatjuk a kormánynak azt a szándékát, ami az adóátrendezést helyezte most előtérbe, az adóátrendezést, aminek az a lényege, hogy az alacsony keresetű munkahelyek megmaradjanak, akinek lehetősége van, létesíts en munkahelyeket, és kedvező pozícióba kerüljenek a munkáltatók is. Hogy ne a levegőbe beszéljek, egy havi 240 ezer forintos bruttó keresettel rendelkező munkavállaló esetén a munkavállaló borítékjában 1617 ezer forinttal marad több havonta. Ezért igaz az , amit a korábban megszólalók mondtak, hogy évi átlagban több mint egyhavi jövedelemmel keresnek többet a munkavállalók. A munkáltató terhei, ha semmi nem változik, akkor is 13 900 forinttal csökkennek azzal, hogy járulékcsökkenés lesz, és azzal, hogy a té teles eho megszűnik. Tehát 54 százalékról 45,7 százalékra csökken a munkáltatói teher. Megerősítem azt, amiről Herényi Károly is beszélt, a gazdasági bizottságban is külön hangsúlyt kapott a minimálbér, a kafetéria és a kedvezmények rendszere. Az a meggyőz ődésünk, hogy ma Magyarországon egy nagyon torz rendszer alakult ki, és a munkavállaló és a munkáltató egyaránt abban volt érdekelt, hogy az adón kívüli körben kapjon jövedelmet, ne pedig adózottan. Az, amit a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondott, sz erintünk ez a javaslat abba az irányba hat, hogy ezzel a kisebb adókulccsal, a kisebb járulékteherrel érdemes legyen inkább bérben kifizetni a munkavállalót, mint valamilyen adókikerülő módszert alkalmazni. Amikor erről a kérdésről beszéltünk, akkor nagyon határozottan és keményen fogalmaztunk az étkezési jegyekkel kapcsolatban. Több képviselő egészen konkrét adatokat mondott arra vonatkozóan, hogy az étkezési jegyet forgalmazók éves jövedelme a 16 milliárd forintot meghaladja. Ezt a kormány képviselője sem cáfolta, közvetetten bizonyítható. A személyes tapasztalatom az, hogy egy komoly iparág alakult ki az étkezési jegyek forgalmazása mögött, és olyan helyeken is elfogadták a melegétkezési utalványt, ahol még egy meleg virslire sem volt lehetőség. Nagyon na gy hangsúlyt kapott az a kötelezettségünk, amely szerint az átrendezés mögött az államháztartás egyensúlya nem billenhet meg. Tehát a kormánypárti képviselők átérzik azt a felelősségüket, amely szerint az államháztartás egyensúlyát akkor is meg kell tartan i, ha ezt a jelentős mértékű adócsökkentést hajtjuk végre az egyik oldalon. A másik oldalon ennek meg kell teremteni a feltételeit, a forrásoldali feltételeit. Erre majd a vagyonadó kérdésénél visszatérek. Amiről kell hogy beszéljünk még, és ezt tekintem á lságosnak, és bocsánatot kérek, hogy így reagálok Mádi László képviselő úr dolgaira... (Domokos László: Ezt nem lehet most.) Tudom, hogy nem lehet, de olyan valótlanságot állított, és miután a bizottságunkban is beszéltünk erről a
