Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 9 (216. szám) - A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a vagyonadóról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2806 intézkedések nemcsak egyszeriek, hanem hosszú távon érvényesülő, kedvező strukturális változásokat eredményező lépések is egyben. Élve tehát a válság teremtette lehetőségg el, a kormány most olyan szerkezeti, a magyar gazdaságot modernizáló, a közszféra gazdálkodását korszerűsítő döntéseket hoz, amelyekkel évtizedes elmaradásunkat hozzuk be. E modernizáció, struktúraátalakítás, jövőépítés jegyében terveztük meg az adórendsze r ez évi és jövő évi javasolt módosításait is. Tisztelt Országgyűlés! Függetlenül attól, hogy a parlament az ez évi adómódosításokról már döntött, s azok július 1jétől hatályba is lépnek, s most már a jövő évi adóváltozások vannak napirenden, talán érdeme s az egész folyamatot egységes egészként szemlélni, hiszen reményeink szerint hatása is úgy fog jelentkezni. A magyar gazdaság alapvető problémája az alacsony foglalkoztatottság. Míg az Európai Unió átlagában az aktív korúak 66 százaléka dolgozik, nálunk a foglalkoztatási szint 57 százalék csupán. Amennyiben ezt sikerül emelni, közelíteni az uniós átlaghoz, az nagyban javíthatja Magyarország növekedési és így felzárkózási feltételeit. A foglalkoztatottság emelése, a gyors növekedés feltételeinek megteremtés e az alapja annak, hogy GDParányosan mérséklődő adósságpályára állhassunk, hogy az euró bevezetésének feltételeit minden tekintetben biztosíthassuk. Az adórendszer olyan átalakítását tartjuk helyesnek, ami a foglalkoztatást támogatja, a munkát, a többlett eljesítményt ösztönzi. Úgy gondoljuk, az a helyes, ha a változtatásokkal mind a foglalkoztatót, mind a foglalkoztatottat helyzetbe hozzuk. Legyen érdemes dolgozni, legyen érdemes legálisan többet keresni, és most a válság idején segítsünk a munkahelyek meg őrzésében, később pedig a munkahelyek számának jelentős növelésében. Ennek érdekében két évtizede nem látott mértékű adó- és járulékcsökkentést hajtunk végre az élőmunka terhelésében. Hogy ezt megtehessük, jelentős változásokat javasolunk az adózás szerkez etében. Mind az élőmunkaterhelés csökkentése, mind pedig az adózási szerkezet módosítása megkezdődött az idei adójavaslatok elfogadásával, hiszen visszamenőleg kedvezően változnak a személyi jövedelemadózási szabályok, megkezdődik a foglalkoztatói járulék csökkentés, és változnak a forgalmi adózás szabályai. Vagyis emelkedik az általános áfakulcs, de behoztunk egy 18 százalékos, az alapvető élelmiszereket érintő kedvezményes kulcsot is. A jövő évre javasolt változások ezt a főirányt hivatottak továbbvinni, kiteljesíteni. A benyújtott javaslatban szereplő intézkedések egy része már a kihirdetést követő napon hatályba lép, nevezetesen azok, amelyek a vállalkozások versenyképességének növekedését, a válság hatásainak enyhítését célozzák. A javaslatok többsége p edig 2010ben lép hatályba, ezzel megfelelő felkészülési időt biztosítva az adózóknak. Tisztelt Országgyűlés! Az adómérséklés idén és jövőre mind a személyi jövedelemadó rendszerében, mind a munkáltató által fizetett járulékoknál megtörténik. Jövőre minden jövedelemre kiterjed az idén július 1jétől bevezetett 5 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés. A személyi jövedelemadóban az adó alapja jelentősen átalakul. Bekerül jövőre az összevont adóalapba a bruttó jövedelmek mellett a munkáltatói, a kifizet ői járulék, illetve az eho. A jövedelem megállapításának szabályai változatlanok, míg az adóelőleg alapját minden esetben a jövedelemből kiindulva, a foglalkoztatói tb, illetve kifizetői eho számított értékének hozzáadásával kell meghatározni. Ugyanakkor a munkáltatói, tehát a kifizetői és a biztosítottak által fizetendő járulékok alapja változatlanul az adóalapkiegészítés nélküli bruttó jövedelem. Miért van szükség a bruttósításra? Elsősorban azt szolgálja, hogy a foglalkoztatottak számára is láthatóvá vá ljanak a tényleges bérköltségek, mennyibe kerül a foglalkoztatásuk a munkaadónak. Jelentősen megemelkedik az alsó kulcs sávhatára, az adókulcsok csökkentése mellett. Így évi 5 millió forintos jövedelemig az adó mértéke 17 százalék, efelett pedig 32 százalé k. Ezzel összhangban változik az adójóváírás mértéke is. Az adójóváírás a bér 17 százaléka, legfeljebb azonban havi 15 100 forint, amely teljes egészében utoljára az évi 3 188 000 forintos jövedelemnél vehető igénybe.
