Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 8 (215. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZIRBIK IMRE (MSZP):
2796 bizottsági megméretés során nem kapott osztatlan támogatást. Egészen pontosan a bizottságok mindegyikénél a minősítés legalább az, hogy nem támogatja, van olyan, amelyikben egyharmad sem. Ezzel összefüggésben azért szeretnék érvelni mégis me llette, mert érdemes lenne megfontolni. Abban a célban, azt gondolom, teljes mértékben egyetértünk, hogy ha a visszapréselés használható technika, akkor bizonyos támogatásokkal is hozzuk abba a helyzetbe a termálvíz felhasználás utáni visszapréselésével fo glalkozókat, hogy ezt ők valóban meg tudják csinálni. Ebben tehát nincs vita, még azt is mondom, hogy igen, támogatni kell, mert ha valóban ez a legjobb környezetvédelmi megoldás, hogy vissza kell sajtolni - bocsánat az előbbi pontatlan megfogalmazásért , akkor tegyünk is annak érdekében, hogy ez a visszasajtolás reálisan bekövetkezhessen. Abban azonban erős kétségem van, hogy ennek a forrása a vízkészletjárulék legyen. Sőt nagyon határozottan állítom, és erre vonatkozik az előterjesztés, hogy nem a vízkés zletjárulék mint forrás felhasználásával kell ezt a bizonyos támogatást biztosítani, hanem meg kell keresni más, akár költségvetési, akár európai uniós forrást ahhoz, hogy ezt a bizonyos támogatást meg tudjuk adni. Azt gondolom, ha ezt a tartalmat és ennek azt a részét vesszük figyelembe, hogy egyébként ez a vízkészletjárulék olyan forrás, amivel a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szervezetek megalapozottabb költségvetését is erre bazírozzuk, akkor bizony még fontosabb végiggondolni, hogy tényl eg eze a legmegfelelőbb forrás. Hiszen a környezeti ügyekben egyre több hatósági eljárásra, egyre több ellenőrzési feladatra lesz szükség, egyre inkább válik fontossá mindenki számára, hogy a jövőnk érdekében eljáró, ha tetszik, zöldhatósági emberek tényl egesen odafigyelve és nem a költségvetési források szűkös keretei között járjanak el, akkor bizony azt kell mondjuk, hogy ne a vízkészletjárulékból fizessünk. Summa summarum, azt indítványozom, hogy még egyszer gondolja végig minden képviselőtársam, hogy v ajon a bizottságokban hozott negatív értékítélet valóban helyénvalóe, és ha a néhány szó, amit most elmondtam, arra a megfontolásra készteti önöket, hogy igen, inkább úgy biztosítsuk az előterjesztésben írtakat, hogy az ne a zöldhatóság működését veszélye ztesse, azt hiszem, akkor járunk el igazán helyesen. Ha ebben sikerült önöket meggyőznöm, akkor kérem, hogy az indítványomat támogassák. Ezzel a kis pontosítással fogadják el végül a termálvízhasznosítással kapcsolatos képviselői önálló indítványt. Köszön öm a figyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Orosz Sándor képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőket, kívánnake válaszolni. Igen, megadom a szót Szirbik Imre képviselő úrnak. SZIRBIK IMRE (MSZP) : Orosz képviselő ú r azzal fejezte be, hogy megfontolásra ajánlja a javaslatát. A megfontolásra nyilvánvalóan rövid idő fog rendelkezésre állni. Csupán csak két gondolatot szeretnék kifejteni az ügyben. A vízkészlethasználati díj, egyáltalán a visszasajtolás kérdésében egye lőre kiforratlan technikával állunk szemben, amelynek üzemszerű működéséről Magyarországon rendkívül kevés tapasztalat van. Azok a tapasztalatok, amelyek rendelkezésre állnak, inkább kísérleti jellegűek, semmint üzemszerűek. Ami a vízkészlethasználati díj kérdését illeti, tágabb gondolatkörben, valamennyi olyan díj és járulék, amely arra ösztönöz, hogy bizonyos magatartást elősegítsen, az arra is szolgál, hogy ha a magatartás elősegítődik, akkor az a forrás, ha úgy tetszik, szolgálja azt, hogy ezt ösztönöz ze. A vízkészlethasználati díjra vonatkozó része pontosan azt tartalmazza az előterjesztésnek, hogy egy olyan állandó forrás legyen az egyik oldalon a zöldhatóság számára, a másik oldalon költség a gazdálkodó számára, amely nyilvánvalóan arra alap, hogy ö sztönözze a gazdálkodót, hogy a költséggel hatékonyan gazdálkodva ezt lehetőség szerint minimalizálja. A minimalizálás pedig igazából azt az innovációt szolgálja, ami azt a környezetvédelmi célt segítené elő, hogy ezek a vizek
