Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 8 (215. szám) - A nemzeti vízvagyon privatizációjának megakadályozása érdekében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2767 számba vesszük, és azt is figyelembe vesszük, hogy 2011ben Magyarország adja az Európai Unió elnökségét, és az egyik fő cél pontosan az európai vízbázisok kérdése és a víz kérdése, akkor úgy érzem, hogy Magyarországnak illő ezt a kérdéskört nem pénzügyileg tekinteni, hanem nemzetstratégiai szempontból tekinteni. A 2007es júniusi vitában - é jszaka történt a vita - többször elmondtam, többször próbáltunk érvelni abban az irányban, hogy ezt nagyon át kell gondolni. Én magam is voltam polgármester, kiépítettük a településünk saját vízbázisát, vagyis bővítettük a vízbázisát, hisz elég hatékony ho zammal bír az a település és a környéke, ennek ellenére nem lehetett leválni a DRVről, mert a két rendszer között rengeteg kistelepülés van. Amennyiben önállósítja magát egy település, és leválik a rendszerről, mondjuk, azon a hihetetlen nagy átmérőjű csö vön, 600as vezetéken, akkor kialakul egy pangó víz, és megfertőzi az összes település, kistelepülés ivóvizét. Tehát amikor arról beszélünk, hogy Magyarországnak mennyire fontos a vízkérdés, és a mai gazdasági bizottsági ülés vitáján is az egyik képviselőt ársam odamondta, hogy tulajdonképpen annak idején a BősNagymarost meg kellett volna építeni, és akkor nem lenne tulajdonképpen a DunaTisza közén szép lassan kialakuló sivatagosodás, én azt hiszem, nagyon rossz a megközelítése ennek a kérdéskörnek. Európá ban Magyarország alatt van a legtöbb víz. Ezt a vízkincset nekünk úgy kell kezelni, hogy ha a globális felmelegedést figyelemmel kísérjük, és figyelemmel kísérjük azt, hogy ma a világban, országokban szenvednek, és azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen a vízhiánytól milliók halnak meg, akkor ez előrevetíti azt, hogy Magyarországnak fel kell készülnie egy olyan időszakra, amikor valóban a globális felmelegedés hatásai abba az irányba hatnak, és itt tapasztalható, hogy a DunaTisza közén már a vízszintsüllye dés 89 méteres nagyságrenddel bír, ez azt jelenti, hogy ha nem teremtjük meg a vízutánpótlást, akkor a sivatagosodás mindenképpen bekövetkezik ezen a területen. Tehát egy teljesen más növényi kultúrára kell átállni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy múlt hé ten jelentette be az agrártárca a maga részéről, hogy vis maior helyzet alakult ki az idei növénytermesztés és egyéb más területeken, akkor pontosan rávilágít arra, hogy helytelenül gazdálkodunk a vízbázisainkkal, helytelenül az elmúlt időszakban nem építe ttük meg azokat a víztározókat, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy valóban az agrárágazat is életképes tudjon maradni, és hogyha a vízkormányzást sem oldjuk meg, akkor az azt jelenti, hogy a globális felmelegedésből adódóan a hirtelen záporok lezúdul nak - most valamelyik településen, azt lehet mondani, hogy az összes épületet a tegnapi viharkárok és az ekkora jégdarabok tönkretették, az összes házat , hisz a vizeink több mint 90 százaléka a határon túlról érkezik. Ez azt jelenti, hogy ha nem teremtjü k meg a vízkormányzást, nem hozzuk létre a víztározókat, és nem fogjuk biztosítani a termőföldterületeknek azt a vízhozamot öntözésre, akkor abban az esetben tulajdonképpen be fog következni az, amit a VAHAVAprogram a maga részéről megfogalmaz, hogy Magya rország nagyon rosszul fog járni ebből a szempontból. Visszaemlékezem arra, amikor Fónagy Jánossal együtt nyújtottuk be pontosan a lex MOLlal kapcsolatban, ez a kiemelt gazdasági társaságok védelmével kapcsolatos törvény, amelyet az Európai Unió is megpró bált piszkálni és vizsgálni, és ott tettünk be egy olyan passzust, hogy Magyarországnak igenis magát a vízbázisokat is stratégiai ágazatnak kell tekinteni. Ha a múlt heti vagy a két héttel ezelőtti parlamenti vitát figyelembe vesszük, a geotermikus energiá kkal kapcsolatosan egy könnyítést szeretnének a képviselőtársak. A geotermikus energiák kapcsán is elmondtam, többen elmondták, hogy ma már veszélyessé vált az, hogy - nem akarok cégeket mondani - olaszok, franciák, németek bizonyos kutakat megvásároltak. Nem készült egy olyan tanulmányterv, hogy ma Magyarországon akár a hévízi kutaknál, akár az ásványvízkútjainknál milyen külföldi tulajdonirészmegoszlás következett be. Ez figyelmeztető jel, hiszen ott is elmondták, abban a vitában is elmondták a képviselő társaim, és rávilágítottak, hogy nemrég egy ásványvízkútrendszert három fejjel együtt tulajdonképpen az egyik nagy multinacionális cég vásárolt meg. Ma már Magyarországon is áttérnek az állampolgárok a palackos víz ivására, tehát kevéssé a csapvízre, mert ha megnézzük nagyon pontosan, hogy a víz romlása milyen tendenciákat
