Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. június 8 (215. szám) - A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter:
2750 kezelésére nem elegendőek. Sajnos tudjuk, hogy KözépEurópának ezen a részén árvízre vagy más egyéb természeti csapásra lehet számítani, és így a készenlétre feltétlenül szükség van. (18.40) Fontosnak tartom azt is, hogy ennek a 4 ezer főnek természetesen nemcsak a kiképzésére, hanem az olyan felszerelésére is sor kerüljön, amiben ruházatban, fegyverzetben, egyéb más katonai felszerelések tekintetében szintén a kor színvonalán állnak. Tehát ne hogy az legyen, hogy létezik egy elit hadsereg, amely szerződéses katonákból, hivatásos katonákból áll, és van néhány ezer tartalékos, akiknek a levetett ruha, a levetett technika - idézőjelbe teszem természetesen - áll a rendelkezésükre. Éppen ezért azt g ondolom, hogy pontosan a költségek megtervezése szempontjából ez a fontos, és a 2012es bevezetés erre ad lehetőséget, hogy nemcsak az anyagi, személyes elismerések, hanem a szükséges feltételek, katonai felszerelésekben, ruházatban egyéb másban is rendelk ezésre álljanak. Természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy ennek a 4 ezer főnek kell hogy legyen a hadseregen belülről is valamilyen hivatásos fogadórészlege, kiképzőrészlege, vagyis nem lóghatnak a levegőben. Ezt régen úgynevezett mozgósítási létszám nak hívták, Mlétszámnak. A jövőben nyilván ennek is lesz valami neve. Azoknak a kiképzőbázisoknak a fogadókészségét kell létszámban és hivatásos katonákban, kiképzőtisztekben, tiszthelyettesekben biztosítani, ahova időnként kiképzésre vagy a feladat végre hajtására beérkeznek. Összességében tehát ezt a határozatot az Országgyűlés számára elfogadásra ajánljuk. Azt gondoljuk, hogy a hosszú évek óta - amikor megszűnt a sorkatonai szolgálat - tapasztalt, Simicskó úr által személyes ambíciókkal is vezérelt kezde ményezések ennek a szolgálatnak a kialakítására nyilvánvalóan a többi frakcióban is támogatást nyertek, azért lehet erről egyáltalán szó. És azt gondolom, hogy a parlament ebben a tekintetben jó irányban halad, ha kezdő lépésként 4 ezer fő számára, később pedig nagyobb létszám számára is majd a perspektívát illetően - nyilván ezt szabályozva - lehetővé fogja tenni. Köszönöm a képviselőtársaim figyelmét. Köszönöm a szót. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, hogy kíváne még va laki szólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, így megkérdezem Szekeres Imre honvédelmi miniszter urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Szekeres Imre: Igen.) Jelzi, hogy igen. A miniszter urat illeti a szó. DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter : Köszönöm a szót. A 4 ezer fő meghatározása az első lépés. Ha ezt a döntést meghozza az Országgyűlés, akkor és csak akkor kezdődhet meg minden más előkészítő munka. A magyar alkotmány ugyanis úgy rendelkezik a Magyar Honvédséggel kapcsolatban, hogy a létszámát az Országgyűlés kompetenciájába utalja. Minden más jogi, törvényi vagy kormányzati döntést is csak azután lehet elkezdeni alkotmányos értelemben, ha ez a döntés megszületett. Mint ahogy az expozémban elmondtam, még az idén t ovábbmegyünk, és a katonák jogállásáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot már idehozzuk, utána arra a kompenzációs rendszerre vonatkozó javaslatot, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállalók érdemben is vállalni tudják az önkéntes tartalékos ka tonai feladat kiképzési és a tartalékos lét feladatait is. Tehát ez a döntéshozatal ezzel a mostani aktussal indulhat el. A második megjegyzésem: a 4 ezer fő hadműveleti elemzés alapján készült. Van annak egy alsó és felső határa, ahol érdemes elkezdeni eg y önkéntes tartalékos rendszer kiépítését egy megfelelő hadrendben működő honvédségnél; a katonai szakértők állapították meg ezt a 4 ezer főt. Végül a harmadik megjegyzésem: mivel el tudtuk készíteni az elmúlt három évben a békére vonatkozó időszak összes jogszabályi feltételeit, megkezdődött egy munka a Honvédelmi Minisztériumban - ahogy hivatalosan is az alkotmány alapján mondjuk - a békétől eltérő időszak jogi feltételeinek meghatározására. Ez ugyanis hiányzik a magyar jogrendből. Ennek a része lehet min daz a nyilvántartási és egyéb feltételrendszer, amelyről például a képviselő úr szólt. Ennek a része lehet
