Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HÖRCSIK RICHARD (Fidesz):
2660 A konkrét java slatokra azért nem kívánok reagálni, mert úgyis lesz részletes vita, és a részletes vitában ezek kifejtésére lehetőségem van. Azt kérem mindenkitől, hogy azt lássa - és itt szeretnék Orosz Sándor kérdésére válaszolni, és egyértelművé és világossá tenni , a szabályozásváltozás nem nyit ki új ablakokat. Tehát azt jelenti, az összterhelés a szabályozásból indulóan nem változna meg, csupáncsak egy 15 éves álomról mondaná ki azt, hogy a gyakorlatban árnyaltabban kell fogalmazni. És amiért talán nem értek egyet azzal, hogy törvényben szabályozzuk: ahány kút, annyi vízösszetétel. Egymáshoz közel lévő kutaknak a kémiai összetétele is eltérő. Eltérő, hogy például vane benne gyűrűs szénhidrogén. Nyilvánvalóan azokat a kutakat nem szabad egy csöpp vízzel sem a felszí nen hagyni. De vannak egymástól nem messze lévő kutak, ahol a másik viszont desztilláltvízminőségű. Azt meg kár visszanyomogatni energiával a föld alá. Tehát ezért tartalmazza az előterjesztés azt, hogy a környezetvédelmi hatóság közreműködésével ezek egy edi döntések lehessenek, mert a helyzetek egyediek. A helyzetek egyediek abban, amit Farkas Sándor is felvetett, hogy nyilvánvalóan azért, mert egy technológiai mulasztás miatt a borsó tövén ott van a fehér porszerű kiválás, annak van korrekt technológiáva l megoldása, hogy ne legyen ott. Tehát a hanyagságot azért inkább úgy kéne díjazni, amiért - idézőjelbe teszem - jutalom jár, a törvény pedig tegye lehetővé azt, hogy élni és élni hagyni lehessen. A magyar kertésztársadalom nevében ezt kérem önöktől. Köszö nöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásán ak végére értünk. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (Harrach Péter) : Most a napirend utáni felszólalás következik. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Hörcsik Richard képviselő ú r. Megadom a szót öt percben; felszólalásának címe: “Megalakult az egységes magyar református egyház”. DR. HÖRCSIK RICHARD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hét végén történelmi pillanatokat éltünk át azz al a több ezer református honfitársunkkal, akik 2009. május 22én Amerikából és a Kárpátmedence négy égtája felől érkeztek a Debreceni Református Nagytemplom előtti térre, hogy 16 órakor emelt fővel hallgassák a nagytemplom évszázados harangjait, amik egy szerre kondultak meg a Kárpátmedence összes református templomának harangjával együtt. A harangok most azt a lelki egységet hirdették, ami ezen a napon a történelmi határok megváltoztatása miatt szétszakított Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az a merikai földrész, valamint az anyaország reformátusai, a nagytemplom ódon falai között Bölcskei Gusztáv püspök úr vezetésével összeült alkotmányozó zsinat történelmi jelentőségű határozatával született meg, ahol elfogadták az egységes Magyar Református Egy ház alkotmányát. Tisztelt Elnök Úr! Történelmi jelentőségű ez a dokumentum, mert egyszerre lezárja a múltat, szól a jelenről, és felmutatja a jövendőt is. Először is történelmi jelentőségű magának a református egyháznak félévezredes történetében, mert a ma gyar reformátusság a reformáció korától kezdődően mindig több ország területén és több államszervezeti keretek között élt. (14.00) Az addigi kényszerű szervezeti széttagoltságban élő egyházrészek 1881ben Debrecenben létrehozták a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egységét, azonban ez a folyamat többször
