Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZIRBIK IMRE (MSZP), a napirendi pont előadója:
2642 családot jelentő területe van; a magyar élelmiszerellátásban és az európai élelmiszerpiacon való megjelenésükben jelentős szerepe van. Ma a kitermelt termálvizek elhelyezésének - hisz az alapvető kérdés a környezetvédelem - több technológiája ismert. Ismert a köztes tározás technológiája, ami azt jelenti, hogy elsősorban a legnagyobb gondot okozó hőterhelést egy köztes tárolással a termálvízből el lehet venni, és f elszíni vizekbe vezetve felszíni problémát nem okoz. Kérdés, hogy ez teória vagy valóság. A tározás létező fogalom. A Szentes mellett lévő termáltavakon 178 madárfajt tudtak beazonosítani az ornitológusok, tehát ez azt jelenti, a természet a nyolcvanas éve k közepén létesített tározót elfogadta, magáévá tette, beépítette a rendszerébe; tehát része lett annak a természetnek, amelyet egyébként más eszközökkel pedig óvni kívánunk. Kérdés, hogy a vizeknek a felszíni vizekre gyakorolt hatása milyen. Az akkori kor mányzat segítségével 199698 között egy olyan csatorna kotrására került sor, amelybe 47 éven át került termálvíz bevezetésre. 100 és 150 centiméter mély iszapkotrás eredményeként nem tudott kimutatni a vizsgáló hatóság olyan nyomelemet, amely a feldúsulás miatt környezeti hatást negatívan befolyásolt volna. A harmadik kérdés, vannake olyan technikák, amelyek káros anyagot akár sótartalom kivonásával, akár a hőtartalom kivonásával lehetővé tesznek. Tisztelt Parlament! Erre az a válasz, hogy igen. Igen, hisz azóta a hőszivattyús rendszerek, a kaszkádművelések, tehát a hőfokok fokozatos kivétele a rendszerből adott és ismert. Összefoglalva én úgy gondolom - és az előterjesztőknek ez a véleménye , hogy ma egy olyan kérdés fekszik a képviselők asztalán, amelyne k a döntése kétirányú hatással bír. Bír egyik irányban azzal a hatással, hogy a magyar agrárium és ezen belül a magyar kertészet számára egy olyan biztonságot teremt, amely egyrészt a jelenlegi versenyhelyzetét hátrányosan nem korlátozza, és egy olyan fejl esztési biztonságot ad, amelyre tervezni lehet. Hiszen ma azt tudni kell, hogy azokban a rendszerekben, amelyek korábban, akár az európai uniós csatlakozás előtt létesültek, a gazdasági hatásokban nem számoltak a visszasajtolás kérdésével, és ma egy vissza sajtoló kút körülbelül másfélszeres költséggel állítható elő, mint maga a termelőkút. Ezt ma a magyar agrárium nem tudja elviselni. Amennyiben ez a rendszer továbbra is marad, akkor két irány van. Vagy gazdaságossági okok miatt megszüntetni a termelést - e z 1015 ezer család létbizonytalanságát jelenti , illetőleg szénhidrogénalapú fűtésre átállni. Ebben a Házban, amikor a természetes energiák bővítéséről és a szénhidrogénfüggőség csökkentéséről rengeteg kérdésben beszéltünk, talán saját gondolkodásunkka l ellentétes lenne ez a magatartás. A következő kérdésben merül fel, mi történik, ha nem döntünk, illetve halasztunk. Ha döntünk, a pozitív üzenetekről beszéltem. Ha nem döntünk, akkor elmennek azok az európai források, amelyek akár a magyar kertészet fejl esztésére fordíthatók, akár a termelés korszerűsítését szolgálhatják, és azok, akik erre az energiaalapra számítanak, nyilvánvalóan ebben a bizonytalan helyzetben pályázatot nem tudnak tenni. Már csak azért sem, mert nyilván az energiabázis tisztázása alap vető kérdése minden fejlesztésnek. Ez érzékeny veszteség lenne az országnak. Kérdés, ha felszabadítjuk a lépést, mi történik. A javaslat arról szól, hogy a mindenkori környezetvédelmi hatóság tanulmánya és hozzájárulása alapján lehessen egyáltalán kérelmez ni a felfüggesztését ennek a kötelezettségnek, tehát ez egy biztosítéka annak, hogy olyan víztartalmak nem kerülhetnek felszíni forrásokba, amelyek akár anyagtartalmukban, akár hőtartalmukban veszélyeztetik a kialakult környezetet. Ma ezek a vizek ott vann ak a felszínen, egy részük szabályozott módon, egy részük nem szabályozott módon. Ebből viszont az következik, hogy a természetre hátrányos lépés ezzel a dologgal, ha szabályozott és felügyeleti rendszerben történik, nem történik, tehát az a gondolat és fé lelem, hogy az ország környezete állapotba kerülhet, erről az oldalról is, ha úgy tetszik, védve van.
