Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2637 Nagyon lényeges dolog az is, hogy a jelenleg illetéknek, a jövőben a javaslat szerint díjnak hívott költség általános mértéke nem változik, 3 százalék marad. De nagyon fontos, és ez is garanciális jellegű szabály, hogy változatlanul lehet költségkedvezményt igénybe venni a fizetési meghagyásos eljárás új eljárásrendjében is. (12.00) Viszont - és itt szeretném felhívni a figyelmet a 33. és 34. ajánlási pontokra, amelyekb en az alkotmányügyi bizottság javasol módosítást az eredeti törvényjavaslathoz képest - a személyes költségmentesség igénybevételének további feltételeként kerül meghatározásra, hogy ha valaki a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával szemben díjfizetési hátr alékban lenne - merthogy korábbi díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget , akkor ebben a személyes költségmentességi kedvezményben sem részesülhet. Gondolom, hogy az önkéntes jogkövetés elvárásának mint alapelvnek tökéletesen megfelel a módosító jav aslat, így ezek a módosított szabályok mind azt erősítik, hogy a fizetési meghagyásos eljárás új rendszere az ügyfelek érdekét mindenben szolgálja, a költségszintjüket ne növelje, ugyanakkor az eljárások rendkívüli mértékű felgyorsulásával a jelenlegi pénz ügyi és gazdasági helyzetben a fizetési kötelezettség kikényszeríthetősége teljesítésének követelményét erősíti, ezzel a gazdaság jóhiszemű szereplőinek jogait, érdekeit segít megóvni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő ú r. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni, (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Juhász Gábor államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Juhász Gábor: Igen.) Öné a szó, államtitkár úr. JUHÁSZ GÁBOR igazs ágügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat megszavazásával arról fog állást foglalni a tisztelt Ház, kívánjae, hogy a fizetési meghagyásos eljárás alapvetően új alapokra helyeződjön annak érdekében, hogy az állampolgárok számára ez az igényérvényesítés a korábbiaknál lényegesen gyorsabb, egyszerűbb ügyintézéssel történjen, valamint annak érdekében, hogy a bíróságok on nagy kapacitás szabaduljon fel, így járulva hozzá az ítélkező tevékenység gyorsulásához. Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat elfogadása esetén a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása olyan modern informatikai rendszer alapján fog kivitelezés re kerülni, amely egyrészt lehetővé teszi az eljárási határidők lerövidítését, másrészt biztosítja, hogy az eljárás garantáltan a törvényben leírt határidők betartásával folyjék le. Ahogyan az már az expozéban is elhangzott, a fizetési meghagyás ma már a k ülföldi igényérvényesítésben is fontos szerepet játszik. Az Európai Bizottság ezért létre kívánja hozni azt az internetes felületet is, amelyen keresztül az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elektronikusan lesznek benyújthatók. Azzal, hogy Magyarország létrehozza az elektronikus fizetési meghagyás rendszerét, közvetlenül kapcsolódhat az említett uniós portálhoz, és a határon átnyúló követelésérvényesítéshez is teljes körű elektronikus ügyintézési lehetőség fog kínálkozni. Az eljárás mod ernizálásával és hatékonyabbá tételével Magyarország versenyképessége is erősödni fog, amely alkalmas a befektetői bizalom erősítésére, illetve visszaszerzésére. Tisztelt Országgyűlés! A parlamenti vita során elhangzott koncepcionális ellenérv szerint a tö rvényjavaslat elfogadásával meg fog bomlani az igazságszolgáltatás egysége, hiszen a jövőben nem a bíróságok, hanem a közjegyzők fogják lefolytatni a fizetési meghagyásos eljárásokat. Ez azonban egy igen megtévesztő állítás. Az Alkotmánybíróság több határo zatában is rögzítette, amit egyébként természetes jogérzékünk is sugall, hogy a bíróságok nem valamennyi eljárási cselekménye, döntése tartozik az ítélkezés, a jogvitaelbírálás körébe, valamint azt is, hogy az állami igazságszolgáltatás intézményrendszeré nek fogalma nem szűkíthető le a bírósági jogszolgáltatásra.
