Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2607 konkrét, komoly és közvetlen utalást úgy a háborús résztvevők vonatkozásában, mint a háború célkitűzéseit illetően. Lehetséges volna, tisztelt Országgyűlés, h ogy Posta Imre nem volt elég konkrét, és a Nemzeti Nyomozó Iroda úgy gondolja, hogy név szerint kellene megneveznie az elkövetőnek az összes magyar cigányt, zsidót ahhoz, hogy az uszítás törvénybe ütközőnek minősüljön? A múlt héten az ügyészséget kérte fel az országos rendőrfőkapitány, hogy foglaljon állást a Jobbik és a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete közötti politikai megállapodásról. Draskovics Tibor pedig arról beszélt egy szocialista fórumon, hogy nem fogja megengedni, hogy a politika betegy e a lábát a rendőrségre. Nos, én is azt gondolom, hogy ideje határozottabban fellépni, mert bizony az alkotmányos normáinkat kikezdő politikai tevékenység már jelen van a testületen belül, és nyíltan kampányol. Eddig bizony elmaradt a kellő határozottság a z Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a rendőri vezetés részéről. A hónapokkal korábban elmulasztott lépések, a megindított, de eredményt fel nem mutató vizsgálatok, a késlekedés, a megfelelő cselekvés hiánya elbizonytalanítja a rendőrség állományát, ugyanakkor felbátorítja és felerősíti a szélsőséges radikális szereplők megnyilvánulásait és térnyerését a testületen belül. Tisztelt Országgyűlés! A liberálisok szerint jogállamiságunk alapértéke és egyben működőképességének záloga a törvényes normák tis ztelete, betartása és betartatása. Ma az állampolgárok egy jelentős része azt tapasztalja, hogy miközben egyesek az alkotmány, a jogszabályok szigorítása mellett érvelnek, aközben nem szereznek érvényt a hatályos jognak, nem alkalmazzák kellő eréllyel. (9. 30) Az ügyészség alkotmányos kötelezettsége, hogy őrködjön a jogszabályok betartása fölött. A bíróságok szerepe ugyancsak megkerülhetetlen ebben a kérdésben. A kontinentális jogrendszerben - szemben az angolszásszal, ahol a bírók kötve vannak a precedens h atározatokhoz , nálunk a bírók a törvényeknek és a lelkiismeretüknek vannak alárendelve döntéseikben. A jogalkalmazó, különösen a bíróság felelős azonban azért, hogy a jogalkalmazás igazodjon a társadalmi szükségletekhez, és időről időre egységesítse, vál toztassa a jogértelmezési gyakorlatot. A kirívó társadalmi jelenségekre a joggyakorlatnak is reagálnia kell. Ehhez képest a Várban tartott bejelentett tüntetésen elhangzott, a zsidóságot becsmérlő, uszító, holokauszttagadó demonstráció ügyében hozott ügyés zségi döntés már nem is a törvényekre, hanem a törvény értelmét kikezdő ítélkezési gyakorlatra hivatkozik. Meggyőződésem, hogy jogtisztelő állampolgárok biztonságérzetét gyengíti, sőt bizonyos általam is citált jelenségek esetében félelmet kelt, míg a gyűl ölet- és félelemkeltők esetében pedig felbátorít a naponta megtapasztalt ellentmondásos, gyengélkedő jogalkalmazói gyakorlat. Meggyőződésem, hogy a Magyar Köztársaság alapintézményeinek, a különböző hatalmi ágaknak új módon, összehangoltan, és persze kellő elszántságot mutatva kell válaszolnia az alkotmányos alapértékeinket megkérdőjelező, egyre nyíltabban jelentkező negatív jelenségekre. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy kíváne a kormány nevében valaki vá laszolni. Igen, Juhász Gábor államtitkár úr szeretne reagálni az elhangzottakra. JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Alkotmányunk 63. §ának (1) bekezdése szerint a Magy ar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1. §a is rögzíti, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet hazánk elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.
