Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 26 (214. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
2601 vízügyi minisztériumi államtitkár, ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, VARGA ZOLTÁN önkormányzati miniszter, KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár. Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 27. ülésnapja 2009. május 26án, kedden (9.04 óra - Elnök: d r. Áder János Jegyzők: Gulyás József és Nyakó István) ELNÖK (dr. Áder János) : Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 27. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Gulyás József és Nyakó István jegyző urak lesznek a segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Áder János) : Valamennyi frakció jelezte a napirend előtti felszólalási szándékát. Elsőként TuriKovács Béla frakcióvezetőhelyettes úr kért szót, a Fideszfrakcióból. Képviselő úr, öné a szó. DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hét év telt el a szocialistaliberális regnálásból, hét olyan esztendő, amely után most már a végéhez közeledünk minden bizonnyal ennek a szocialista hatalomátvételnek, uralomnak. Nos, ez az időszak most már lassan elemzést igényel, és különösen aktuálissá teszi ezt az a konkrét helyzet, amely most kialakult a mezőgazdaságban. Az el múlt hét évben különböző súlyos válságok sújtották a mezőgazdaságot, természeti csapásoktól kezdődően a kormány tevékenységéig, mulasztások, szándékolt cselekvések. Mindezek a mezőgazdaság számára rendkívül nehéz helyzetet teremtettek. Az az aszályhelyzet, ami most kialakult, nem az egész országban jelentkezik, és éppen ezért különösen veszélyes, hanem egyes térségekben, és már ahogy az lenni szokott, éppen azokban a térségekben, ahol a legnagyobb a munkanélküliség, ahol rendkívüli nagy a szegénység, azokon a helyeken, ahol a kisbirtok úgyis az utolsó és végső csatáit vívja. Ezek a megyék elsősorban Szolnok megye, HajdúBihar megye, DélBékés, a homokhátság, SzabolcsSzatmárBereg megye, és bizonyos tekintetben nyilván a homokhátság miatt BácsKiskun megye i s. Ezekben a megyékben is egyes térségeken belül különösen nagy az eltérés, nem egyegy egész megyéről van szó időnként, hanem egyegy kisebb térségről, ahol azonban a pusztítás olyan mértékű, hogy ott a kisebb birtokok nem tudnak talpon maradni segítség n élkül. Ezért itt az azonnali segítség megkerülhetetlen. Mindenekelőtt úgy gondolom, elsősorban a károk felmérésére van szükség, éspedig nem országos statisztikai adatokra, hanem az egyes kistérségekben megmutatkozó helyzetet kell pontosan felmérni, és ott a segítséget a lehető leggyorsabban megadni. Ahol még az öntözéssel lehet valamit segíteni, ott nyilvánvaló, hogy meg kell teremteni annak a feltételét, hogy az öntözővíz elérhető legyen, azaz ezeken a területeken most az öntözővíz díját el kell törölni. A zokon a helyeken, ahol már nem lehet segíteni, ott garantálni kell, hogy az újraindulás lehetséges legyen, következésképpen
