Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 25 (213. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz):
2596 személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 ezer forintot meghaladja. Vagyis 600 ezer forintos bevétel fölött minden őstermelőt külön iparűzésiadókötelezettséggel terhelnek az önkormányzatok a törvény szerint. Ez eddig is így volt, de miután a Baj naikormány, illetve a természet részéről elért bennünket a megszorítás - legalábbis a keleti régióban , a kormányzatnak gondolkodnia kell azon, hogy ebben a helyzetben mit tud tenni. A mezőgazdasági termelés, vagyis az őstermelők költségoldala az iparűzé si adó szempontjából igen kedvezőtlen, mivel a levonható rész, az anyagköltség viszonylag szerény a le nem vonható szolgáltatás költségeihez képest. S mivel az őstermelő kifejezés részben szociális kategória, s mint ilyen, számos elszámolási lehetőséggel, adókedvezménnyel bírt és bizonyos szempontból jelenleg is bír, a felelős kormányzatnak mindenképpen gondolkodnia kell arról, hogy mit tud tenni ebben a kérdésben. Amikor a minisztérium ráutazik a nemzeti támogatások, az uniós kiegészítő támogatások elvonás ára - hetek, hónapok óta arról beszélünk, hogy 3040 milliárd forinttal csökken a mezőgazdasági termelők számára juttatható nemzeti kiegészítés és egyáltalán a mezőgazdaság támogatása , méltányos, pontosabban elvárható lenne a kormány részéről felülvizsgá lni az őstermelők adózási jogállását. Az 1990. évi C. törvény rendelkezik erről. Arra kérem a kormányt, hogy a lehető legrövidebb határidőn belül kezdeményezze az 1990. évi C. törvény módosítását, és az őstermelőkre vonatkozó rész pontosításá t megfelelőképpen kezelje, hogy az őstermelőknek a 600 ezer forintos kategória fölött se kelljen fizetni, hiszen abban az időszakban, ami előtt Magyarország gazdasági és egyéb szempontból áll, senkinek sem hiányzik, hogy az őstermelők tömegesen menjenek cs ődbe, és ne tudják befizetni azokat az adótételeiket, amelyek egyébként értelemszerűen adók módjára behajthatók. Ne kergessük őket ebbe a helyzetbe! Kérem a kormányt, hogy ebben a kérdésben minél hamarabb lépjen, és megnyugtató intézkedéseket tegyen a mező gazdaságból élők számára. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki szólni. Megadom a szót Korózs Lajos államtitkár úrnak. KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen . Képviselőtársaim! Felhatalmazással bírok arra nézvést, hogy a képviselő úr által felvetett problémát az érintett tárcák - merthogy itt az agrártárcáról és a Pénzügyminisztériumról is szó van - záros határidőn belül meg fogják vizsgálni, és reflektálni fo gunk képviselő úr felvetésére. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Simon Miklós képviselő úr is, Fidesz: “A megyei állatkórház eladása súlyos csapást jelent SzabolcsSzatmárBereg meg yének” címmel. Képviselő urat illeti a szó ötperces időkeretben. DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Április közepén újabb csapás érte SzabolcsSzatmárBereg megye mezőgazdaságát. Most azonban nem az aszály, a jég vagy az árv íz okozta ezt, hanem a mezőgazdasági hivatal, hiszen bezáratta a térség egyetlen, négy évtizedes múltra visszatekintő állatkórházát, amely Nyíregyháza, Keleti út 1. szám alatt működött. A kórház bezárása fájdalmas az állattartó gazdák és a kisállattartó ál latbarátok számára is, hiszen az állatkórház nemzetközi tekintetben is elismert szakembereinek köszönhetően messze vidékről ide hozták az állatokat. Különösen fájdalmasan érinti a nagytestű állatokat tartókat, mert ilyen kórház legközelebb csak a főváros k örnyékén található.
