Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 23 (190. szám) - Bedő Tamás (MSZP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Milyen lehetőséget lát a csongrádi duzzasztás továbbgondolására és esetleges megvalósítására?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - BEDŐ TAMÁS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter):
255 GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Szeretném me gköszönni azoknak, akik nagyon sokat segítettek abban, hogy ez a két történelmi intézmény a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium bázisaként meg tudjon maradni, mind az agrármunkacsoportnak, amely kezdettől fogva pártolta ezt az elképzelésünket, mind országgyűlési képviselőknek, ellenzéki oldalon is, akik belátták, hogy háttérintézmények nélkül és a történelmi háttér nélkül, azok ismerete nélkül nagyon nehéz dolgozni. Másrészt támogatták azt a nagyon fontos feladatot, hogy megismertessék a magyar agrárium történetét kiadványaikkal, de személyes kiállításszervezéseikkel is, és az elmúlt évben, még egyszer hangsúlyozom, leginkább rengeteg olyan gyerek fordult meg a Mezőgazdasági Múzeumban, aki igazán képet csak a kiállításokon keresztül és nem szemé lyes tapasztalatból tud szerezni, nekik nagyon sok élményben volt részük, és meg tudtuk ezeket a feladatokat oldani. Köszönöm szépen mindenkinek a munkáját, aki ebben segített. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most áttérünk a kérdésekre . Bedő Tamás (MSZP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Milyen lehetőséget lát a csongrádi duzzasztás továbbgondolására és esetleges megvalósítására?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Az első kérdést Bedő Tamá s, az MSZP képviselője kívánja feltenni a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek: “Milyen lehetőséget lát a csongrádi duzzasztás továbbgondolására és esetleges megvalósítására?” címmel. Képviselő úr! BEDŐ TAMÁS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Csongrádon és környékén évtizedes téma a tiszai vízlépcsőrendszer hiányzó tagjának, a csongrádi duzzasztóműnek a megépítése. Egy négy tagból álló vízlépcsőrendszernek ez a hiányzó tagja, hiszen az 1950es, majd ’70es években háro m tagja Tiszalökön, Kiskörén, valamint a szerbiai Újbecsén megépült, egy tagja, a csongrádi rész hiányzik. (16.10) Az építkezés maga az 1970es évek végén, a ’80as évek elején elkezdődött, és több olyan közmű is kiépítésre került - például egy még most is nagyon korszerű út , ami az akkori építkezés kiszolgálását segítette volna. Az ország pénzügyi helyzete miatt azonban ez az építkezés megállt, majd évtizedekre lekerült a napirendről, nem csak anyagi okok miatt. Az elmúlt időszakban a helyi közösségek vá rosvezetői, országgyűlési képviselői részéről újra felmerült a téma napirendre vétele. Úgy gondolom, hogy a klímaváltozás idején, a jelenlegi energiahelyzet ismeretében is van, illetve kell hogy legyen aktualitása egy ilyen nagyvízi műtárgynak. A Csongrád megyei önkormányzat támogatásával, a város együttműködésével a mérnöki kamara elkészített egy szakmai tanulmányt, amely igazolja, hogy a nagyvízi létesítmény megépíthető, és megépítésével majd számolni kell. Fontos megjegyezni, hogy a csongrádi duzzasztómű kapcsán Csongrádon és környékén, szemben hasonló nagyberuházásokkal, széles körű egyetértés van a helyi társadalmi szervezetek és politikai pártok közt, amelynek már többször is hangot adtunk, akár azt is lehet mondani, hogy mindkét oldalról. Kérdezem teh át államtitkár urat, milyen lehetőséget lát a Tisza csongrádi duzzasztásának továbbgondolására, esetleges megvalósítására. Köszönöm válaszát. ELNÖK (Harrach Péter) :
