Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 25 (213. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - a legfőbb ügyészhez - “Magukat megvédik, ha kell?” címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész:
2531 Fontos leszögeznem, hogy egyetértek ezzel a gyakorlattal, a közvádl ói monopólium birtokosának bizony így kell eljárnia. Elengedhetetlennek tartom azonban mindennek kapcsán néhány kérdés tisztázását. Mi az oka annak, hogy ha ügyészekről és bírákról van szó, akkor haladéktalanul, gyakorlatilag kétely nélkül, hivatalból is k épesek eljárást indítani, míg ha civilekről, politikusokról, más közszereplőkről, hétköznapi polgárokról, akkor ez minden egyes esetben elmarad? Ha az ügyészek és bírák lakcímének és telefonszámának közzétételét észlelték hivatalból, hogy fordulhat elő, ho gy az elmúlt években nem észlelték hivatalból civilek, egyetemisták, újságírók - és innentől kezdve csak példákat mondok , Teleki László szocialista képviselőtársam, Rogán Antal fideszes képviselőtársam vagy éppen Schmidt Mária vagy éppen más, nem konzerv atív, hanem liberális közszereplők, zsidó fiatalok, Szabó György fideszes önkormányzati képviselő, munkájukat végző közrendőrök vagy éppen melegjogi aktivisták ugyanott, ugyanúgy, ugyanolyan jogsértő módon megjelentetett személyes adatait? Mi az oka annak, hogy az említett eljárás tanúsága szerint az ügyészség 2006 ősze óta tisztában van azzal, hogy a Kuruc.info személyes adatokkal való visszaélést folytat, tudják azt is, hogy ki a lap főszerkesztője, de mégis hónapokon keresztül minden egyes interpellációm ra adott válaszában azt állította, hogy önök hivatalosan nem észleltek semmit? Tisztelettel kérdezem, milyen hivatalos észlelési módszerrel fedezték fel, hogy a Kuruc.info ügyészek és bírák személyes adatait tette közé, és miért nem alkalmazható ugyanez a módszer más, nem az ügyészség vagy éppen a magyar bíróság kötelékében dolgozó magyar állampolgárokat ért jogsértések kapcsán. Mi jelenleg az ügyészség hivatalos álláspontja? Bírnake már hivatalos tudomással arról, hogy Molnár Balázs és a Kuruc.info rendsz eresen visszaél személyes adatokkal, illetve, ha legközelebb kérdezem, mit tud a Kuruc.infóról, és milyen lehetőségei vannak az ügyészségnek, remélheteme, hogy az ügyészek és bírák védelmében nagyon helyesen megindított eljárásra tekintettel kapok választ ? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Kovács Tamás legfőbb ügyész úr fog válaszolni. DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr ! Amint ezt már több kérdésre, interpellációra adott válaszomban kifejtettem, most sem tudok mást mondani, a büntetőeljárásról szóló törvény 170. § (1) bekezdése szerint az ügyész kizárólag a hivatali hatáskörében tudomására jutott adatok alapján, illetve feljelentésre rendelhet el nyomozást. A képviselő úr interpellációjában annak a véleményének ad hangot, hogy amennyiben bírák, ügyészek a sértettek, az ügyészség más joggyakorlatot folytat, mint ha a sértettek - idézőjel - hétköznapi polgárok. Szeretném me gnyugtatni képviselő urat, hogy ez a vélekedése nem valós, adatok is cáfolják. A bírákat és ügyészeket érintő szóban forgó cselekményekkel kapcsolatban annak idején a szakminisztérium államtitkára által kezdeményezett hivatalos szakmai értekezlet megtartás ára került sor, ahol a Legfőbb Ügyészség képviselői is részt vettek. A bűncselekmény elkövetésére utaló adatok akkor, tehát hivatali hatáskörben jutottak az ügyészség illetékes munkatársainak a tudomására, vagyis a sértett ügyészek és bírák esetében is az eljárási törvény rendelkezéseivel összhangban került sor a büntetőeljárás megindítására. Arról is tájékoztathatom a képviselő urat, hogy a személyes adattal visszaélés miatt az ügyészség kizárólag annak a négy bírónak és egy ügyésznek a sérelmére látta meg alapozottnak a bűncselekmény elkövetését, akiknek a nevén és fényképén kívül egyéb személyes adatait is közzétették. Továbbá azt is megjegyzem, hogy a jogosulatlan vagy céltól eltérő adatkezelés csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha az elkövető ezzel m ás vagy mások érdekeit jelentősen sérti.
