Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 25 (213. szám) - Deák Istvánné (MSZP) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Érzékelhető-e változás a magyar közoktatás teljesítményében?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter:
2524 többször halljuk, olvasunk olyan cikkeket a médiákban, amelyek a közoktatás teljesítményének folyamatos romlásáról tájékoztatnak, ezzel a meghozott reformintézkedések kudarcát sugallják. Olykor egymásnak is ellentmondóak ezek a következtetések, amelyeket ugyanazokból az adatokból vonnak le. Miniszter Úr! Igazak ezek a híresztelések? Kérem, adjon tájékoztatást a közelmúlt mérési eredményeiről és az eze kből kiolvasható tendenciákról. A mérési eredmények az iskolákban elvégzett munka színvonalának fontos és értékes fokmérői, de csak akkor, ha a tanulságokat megfelelő szakmai értékelés alapján vonjuk le, és azokra megalapozott, összefüggő intézkedések form ájában adunk választ. Mindezek alapján kérdezem miniszter urat, hogyan szerepeltek a magyar diákok az elmúlt évek nemzetközi közoktatási felméréseiben, milyen tendenciák olvashatók ki ezekből az eredményekből, milyen tanulságok szolgáltak a közelmúlt hazai kompetenciamérései kapcsán. Milyen segítséget kaphatnak a kormányzattól a rosszabbul teljesítő iskolák oktatási színvonaluk javítására, és vannake már számszerű eredményei az elmúlt évek reformintézkedéseinek? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) EL NÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Képviselő asszony interpellációjára Hiller István oktatási és kulturális miniszter úr válaszol. Öné a szó, miniszter úr. DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter : Elnök Asszony! Tisztel t Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt másfél évben öt különböző nemzetközi, a közoktatást felmérő felméréssel találkozhattunk, ezek nemzetközi felmérések, másmás, ám nemzetközileg is elismert és autentikusnak ítélt eredményeket hoztak. Több mint 40 oktatási rendszer, ország összehasonlító vizsgálata bizonyítja ezt. Ilyen az olvasást, elsősorban az olvasás vizsgálatát vizsgáló úgynevezett PIRLSfelmérés vagy éppenséggel a természettudományokra nagyobb hangsúlyt fektető TIMSS, a közvélemény előtt is talán legismertebb PISA- vagy az OECDországokban az OECD által készített felmérés. Emellett számos hazai, nemzetközi viszonylatban is a helyét megálló felmérés látott napvilágot, és történnek meg ezek. Tisztelt Képviselő Asszony! A magyar oktatásügy, ezen belül a magyar közoktatás teljes és általános helyzetére ezekből a felmérésekből végkövetkeztetést levonni nem lehet, ugyanakkor nagyon fontos irányjelzők. Ennek ismeretében mondom el a részleteket. A TIMSS - tehát amelyik a természettudományokkal foglalk ozó felmérés leginkább - 2007es vizsgálatában a magyar tanulók nemzetközileg a 4. és 8. évfolyamon kitűnően teljesítettek, csak távolkeleti országok eredményei haladják meg szignifikánsan az ő eredményeiket. (14.50) Itt valamivel több mint negyven oktatá si szisztéma összehasonlításáról volt szó. A 4. évfolyamon az eredmények nem változtak jelentősen a korábbi, 2003ashoz képest, de az 1995öshöz képest szignifikánsan, 28 ponttal magasabbak. A matematikavizsgálat esetében a negyedikes magyar tanulók a nemz etközi átlagnál 2007ben is jobban teljesítettek, de ezzel az eredménnyel nem tartoznak a legjobban teljesítők egyharmadába. A nyolcadikos tanulók eredménye is magasabb a nemzetközi átlagnál, rangsorban előrébb szerepelnek a negyedikeseknél, statisztikaila g bizonyítható módon csak néhány távolkeleti ország ért el a magyar nyolcadikosoknál jobb eredményt. Az olvasásra hangsúlyt fektető, úgynevezett PIRLSfelmérés 2000ben és 2006 áprilisában a világ több mint negyven országában ugyanazon módszer szerinti fe lmérést jelentett. A tízévesek - nálunk ez a 4. évfolyamos általános iskolásokat jelzi - olvasását vizsgáló mérésben az
