Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 25 (213. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TUKACS ISTVÁN (MSZP):
2512 Ennek pedig egy módja van: a társadalmat ahhoz segítsük hozzá, hogy aktívan, a jövedelem termelésével saját magát segítse ahhoz a pozícióhoz, hogy minél hamarabb túl legyünk a válságon. Azt g ondolom, hogy nem hibásak a számaink. Az elmúlt nem húsz, hanem negyvenötven év legnagyobb válságát éljük át, ezért születnek olyan intézkedések, amelyek nyilvánvalóan mindenkit takarékosságra kényszerítenek, és ebben a súlyos, válságos időszakban tudunk olyan adószerkezetátalakításra javaslatot tenni, amely millióknak javítja a jövedelempozícióit. Képviselő úr, jövőre több mint 1 millió embernek lesz több mint 10 ezer forint nettóval több havi jövedelem a zsebében, és több mint 500 ezer vállalkozásnak le sz lényegesen alacsonyabb a járulékterhe. A vagyonadó bevezetésének az igazságtalanságával egyáltalán nem értek egyet. Ha a 200 ezer legnagyobb értékű ingatlan visel terheket Magyarországon, annak nem hiszem, hogy a társadalom számára bármiféle méltánytala nság vagy igazság lenne az üzenete, éppen ellenkezőleg: ha a 200 ezer legnagyobb értékű ingatlan tulajdonosa hozzájárul a közterhekhez, és ebből a munkát végzők adóját lehet csökkenteni, az megint csak méltányos, igazságos, és hozzájárul a versenyképességh ez. Remélem, képviselő úr, ha a részletes vitába belemegyünk, akkor meg tudjuk győzni egymást arról, hogy ez lényegében nem más, mint amit a Fidesz is mondott, ez annak a koncepciónak és sok más szakértői javaslatnak a részletes kidolgozása, s így az önök támogatását is el fogjuk tudni nyerni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, pénzügyminiszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tukacs István frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsopor tjából, ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett: “Válságkezelés a munkahelyekért” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. TUKACS ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Amikor a n apirend előtti hozzászólásom témáját megjelöltem, arra gondoltam, hogy a munkahelyek megtartásának támogatása és a munkahelyek megtartása mint cél nagy egyetértést fog élvezni itt a Házban a következő időszakban is, hiszen nagy egyetértést élvez mindazok k örében, akik ezt igénybe veszik; talán jóval nagyobb egyetértést, mint az előzőekben itt megvitatott adóelképzelések. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint bizonyára mindannyian tapasztalták, a tavalyi év végi pénzügyi válság után hazánkban is elsősorban a válsá gágazatokban, majd a hozzájuk kapcsolódó beszállítói körökben, később majdnem mindenütt drámai helyzet állt elő. Nagyon sok ágazatban - különösen a gépkocsigyártásban, a háztartási elektronikában, a gépiparban, az építőiparban - állt elő olyan helyzet, ami kor minden vállalkozás azon gondolkodott, hogyan próbálja meg a túlélését biztosítani. Ebben kétféle utat követtek. Az egyik út szinte minden esetben az volt, hogy csökkentették a költségeiket, és ez bizony keserves következményekhez, elbocsátá sokhoz vezetett. Ennek a jeleit láttuk a KözépDunántúlon és a NyugatDunántúlon is. A másik oldalról pedig görcsösen igyekeztek azon, hogy megpróbálják megtartani a piaci pozícióikat, megrendeléseiket, ezáltal is megpróbálva biztosítani a fennmaradásukat. (14.00) Ezenközben azonban szinte kivétel nélkül megfogalmazták a kormányzati szerepvállalás, a munkahelyek megtartásához szükséges kormányzati segítség igényét. A munkahelymegtartó támogatás három körnek volt nagyon jó. Egyrészt nyilván azoknak, akik mun kában maradtak, hiszen nem a különféle támogatásokból, hanem munkabérből élhettek, amelynek összege nyilván több volt, mint bármilyen álláskeresési támogatás, járulékbefizetéssel és jogosultságokkal járt együtt. Jó volt természetesen a vállalkozásoknak is, hiszen a vállalkozások megtarthatták azokat az embereket, akik begyakorlottságuk, tudásuk, tapasztalatuk révén a későbbiekben egy jobb piaci helyzetben nem lettek volna pótolhatóak. És természetesen jó volt a
