Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 23 (190. szám) - Lengyel Zoltán (MDF) - a miniszterelnökhöz - “Fehér könyvvel a patrióták gazdaságáért” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: - ELNÖK (Harrach Péter): - LENGYEL ZOLTÁN (MDF):
252 között csak fehér könyvként emlegetjük. Azt szeretném kérdezni a miniszter úrtól, hogy lehetőséget láte arra, hogy ezt a fehér könyvet elővegyük és leporoljuk, olyan tilalomfákat építsünk bele, ami kitiltja azokat az élelmiszereket az élelmiszerpiacról, amelyek olyan növényvédő szereket tartalmaznak, amelyek már Magyarországon betiltottak. Határozzunk meg szermaradványküszöb öket a használt növényvédő szerekre, ugyanezt tegyük meg állati termékek esetén gyógyszerszermaradványra, illetve gyógyszermaradvány tiltására. Magyarországon néhány évvel ezelőtt nem volt ritka a négyesmentes sertéstelep. Az import sertéshúsok esetében ol yan államokból kerülnek időnként (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a polcra termékek... Tisztelt Miniszter Úr! A következő részben folytatom a kérdésemet. Láte lehetőséget arra, hogy hozzányúljunk a fehér könyvhöz? (Taps az MDF soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Gráf József miniszter úré a szó. GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szakmailag teljes egészében nyitott kapukat dönget. Az élelmiszerkönyv átdolgozását megkezdtük, de nagyon szívesen kiszélesítjük azt a kört, aki ezzel foglalkozik. Azt gondolom, hogy rendkívül aktuális, az előző kérdésre adott válaszom is erre utal. Hogy Magyarországon nem olyan megegyezésre törekszünk, amely csak az áruházláncok és a mi nisztérium között köttetik meg, hanem a termékpálya mind a három szereplője részt vesz ebben, annak nagyon fontos következményei vannak, hiszen ha nem termelünk annyi élelmiszert, amivel a 80 százalékot el tudjuk érni, akkor hiába követelem én meg a 80 szá zalék betartását. A másik pedig, hogy ha a feldolgozók nem veszik figyelembe azt, és ez is vitatéma, hogy azért a Magyarországon előállított termék többségének magyar alapanyagból kell készülnie, akkor a magyar áru meghatározásának sincs különösebben értel me. A termékpálya mind a három szereplőjének részt kell venni ebben a munkában. Az élelmiszerkönyvnél nagy előny, hogy szigorúbb, mint az európai előírások, és ez külső védelmet jelent, és bizonyos esetekben hátrány a magyar feldolgozók számára, különösen az összetevő problémák miatt, hiszen ők azt mondják, hogy a magyar áruknak is kellene az olcsóbb kategóriában is lehetőséget adni, hogy megjelenjenek, mi pedig nagyon féltjük a magyar termékek minőségének a romlását ettől. Nem szeretném, ha magyar 200 fori ntos virslit is lehetne a boltokban kapni, ha megengedné ezt a fehér könyv, mert nagyon jól tudjuk mindannyian a szakmából, hogy az körülbelül mit tartalmazhat, mondjuk, húst legkevésbé. Tehát vigyázni kell az élelmiszerkönyv feloldásával, mert öngólt is l őhetünk. De teljesen igaza van, el kell indítanunk ezt a folyamatot, és ezt csak szakmailag lehet megoldani, és ebben kérem is az együttműködést. ELNÖK (Harrach Péter) : A képviselő úré a szó. (16.00) LENGYEL ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszt er Úr! Örülök a pozitív hozzáállásnak. Mi készítettünk egy országgyűlési határozati javaslatot annak érdekében, hogy a fehér könyv minél hamarabb leporolásra kerüljön. Úgy gondolom, ez egy javasolt intézkedés, és csak azt tudom ajánlani mindazoknak, akik a fehér könyv átdolgozásával foglalkoznak, mind pedig azoknak, akik az élelmiszerlánc bármelyik területén részt vevők és érdekeltek, érintettek ebben a dologban, hogy legyünk patrióták. Legyünk olyan patrióták, mint a franciák, és nem kell az Országgyűlést terhelni azzal, hogy a liba nyakának a hosszát meghatározó törvényekkel raboljuk egymás idejét. Rögzítsük az élelmiszerkönyvben kiváló magyar minőségű élelmiszersztenderdként, és aki ezt a mértéket nem tudja elérni, az ne kerülhessen be a piacra, ne kerül hessen be az áruházak polcaira a terméke.
