Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 25 (213. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ):
2504 Érdemes azt is megnézni, hogy az európai uniós tagság m ilyen hozadékot hozott. Azért érdemes megnézni, mert jelen miniszterelnök úr korábban - mint gazdasági miniszter, illetve az európai uniós forrásokért felelős ember - nyilván sokat tehetett volna azért, hogy Magyarország felzárkózzon az Európai Unió átlagá hoz. Azt látjuk - legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal mostani közleménye szerint, ami az Eurostat adatain alapul , hogy a tíz újonnan csatlakozott európai uniós ország közül 2004 óta Magyarország az egyetlen - Magyarország az egyetlen! - olyan kele teurópai európai uniós ország, amely nem közelített, hanem egy kicsit távolodott. Ugyanis míg Csehország 6,8 százalékkal növelte a GDP vásárlóerőparitáson mért arányát, míg Lengyelország 4,4 százalékkal, addig Magyarországon ez 0,6 százalékos csökkenés. Távolodunk Európától, nő a munkanélküliség, a kormány szemmel láthatóan nem találja a problémák megoldását. Ehelyett azt látjuk, hogy időben minél távolabbi célokat tűz ki, annál bátrabb. Ha 25 éves adócsökkentési programokat kellene csinálnia, akkor bizto san ott már jelentős adócsökkentés lenne. A holnaputánt már tudja, csak éppen a ma és a holnap gondjait nem tudja megoldani. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársai m! Felszólalásra következik Kóka János frakcióvezető úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Öné a szó, frakcióvezető úr. DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mindannyi an hallhattunk róla, hogy a hét végén megjelent egy kiadvány; a világ legrangosabb versenyképességkutató intézete, a svájci székhelyű IMD rangsorolta az országokat, a világ 57 gazdaságilag legjobban teljesítő országát versenyképesség szerint, és sajnos az t kell ebből az összehasonlításból látni, hogy Magyarország az 57 országból a 45. helyen szerepel, az előző évi helyezéséhez képest 7 helyet rontott. Van azonban egy másik lista is, ugyanez a kutatóintézet adta ki, ez tulajdonké ppen egy versenyképességitűrőképességi vizsgálat. Arról szól, hogy a vizsgált országok, amikor majd a válságnak vége lesz, hogyan tudnak alkalmazkodni az új helyzethez, mekkora esélyük van egy markáns növekedésre. Nos, itt Magyarország helyezése még rossz abb, mindössze 5 ország van mögöttünk ezen az 57 elemű listán. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ezt a bizonyítványt nem önnek és nem az ön kormányának állították ki, ez a bizonyítvány egyenes következménye az elmúlt évek politikájának, ahol a kormány elmulaszto tta azokat az adóátalakításokat (Derültség, közbeszólások a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) , azokat a reformintézkedéseket, amelyekre annak idején, egy évvel ezelőtt még csak a koalíció ment rá, de most már azt látjuk, hogy nemcsak a koalíció, hanem az orsz ág jövője is nyilvánvalóan megsínyli ezt a dolgot. Az okok között ezekben a versenyképességi listákban az adórendszerünk bonyolultsága, az adók mérete, az állami rendszerekben elmaradt reformok, a bürokrácia kiterjedtsége és a politikai bizonytalanság azok a faktorok, amelyek miatt Magyarország ilyen rosszul szerepelt. Ami az adóról, az újraelosztás mértékéről szól, ott ugyanazt látjuk, mint néhány évvel ezelőtt, hogy ma az állam körülbelül ugyanannyi pénz fölött rendelkezik, mint a teljes magánszektor együ tt. Nagyon magas adókat szed annak érdekében, hogy azt a fajta nagy, kiterjedt állami struktúrát, amit fenntart, tudja finanszírozni. Ezzel szemben néhány hónappal ezelőtt a Reformszövetség megjelentetett egy olyan anyagot, amely kilábalási stratégiát dolg ozott ki. A Reformszövetség anyagát az SZDSZ határozati javaslatként a parlamentnek benyújtotta, és azért szeretném most ismét javasolni ennek a határozati javaslatnak a további tárgyalását a parlamentben, mert ha ez sikerülne, akkor együtt láthatnánk a
