Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 19 (212. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2480 egyébként - ami körül belül 1015ször akkora terjedelmű javaslat, mint a három csapásról szóló törvényjavaslat - átgondolt és szakmailag megalapozott javaslat. Tehát összefoglalva: a kormány javaslata szintén az, amit az emberek akarnak. Szintén az! Éppen ezért, tisztelt Orszá ggyűlés, javaslom ezt a javaslatot elfogadásra azokkal a módosítókkal kiegészítve, amelyeket az Országgyűlésnek benyújtottunk. Idő hiányában - bár talán szerencsésebb lett volna egy novelláris módosításra 20 percnél nagyobb időkeretet adni - nincs lehetősé gem kifejteni, azonban szerencsére az általános vita ma nem zárul le, az általános vitát folytatni fogjuk, és a törvényjavaslat konkrét rendelkezései vonatkozásában az érveimet akkor fogom kifejteni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból .) (12.30) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Fidesz vezérszónoka következik, Répássy Róbert. Parancsoljon! DR. RÉPÁSSY RÓBERT , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgy űlés! Nagyon érdekes volt Bárándy Gergelyt hallgatni, több szempontból is, különösen azért, mert egy olyan törvényjavaslatról beszélt hosszasan, amelyet nem engedett napirendre venni a szocialistaszabad demokrata többsége a parlamentnek. Tehát érdekes vol t, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitája keretében folytatja le azt a kritikát, amelyet egyébként akkor is lefolytathatott volna, ha legalább hagyják, hogy a “három csapás” nevű törvényjavaslatunkat napirendre vegyék, de valóban vannak azért jó néhány p onton összevethető kérdések a két törvényjavaslat tekintetében. De ha megengedik, először a kormány javaslatáról beszélnék, és elsősorban a kormány javaslatáról beszélnék. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány javaslatát egy jó irányba tett bátortalan lépésnek tartjuk, vagy kicsit szigorúbban megfogalmazva: félmegoldásnak tartjuk. Miért mondom azt, hogy helyes az az irány, amely így hétévi kormányzás után az MSZP számára a büntetőpolitika természetes folytatásának tűnik? Azért helyes ez az irány szerintünk, mert ahogyan az indokolás is fogalmaz, és szeretnék az indokolásból olvasni mondatot, illetve hozzáteszem az Avarkeszi Dezső államtitkár úr által imént elmondott mondatot, a bűnözés hatékonyabb visszaszorítása érdekében súlyosabb, elre ttentésre alkalmas büntetésekre van szükség. Nagyjából így fogalmazható meg az a gondolatkör, amellyel maximálisan egyetértünk. Örülünk annak, hogy végre nem azon folyik a vita, hogy a szigorú büntetőpolitikának vagy a szigorú büntetéseknek vane visszatar tó ereje. Maga a javaslat indokolása, illetve ez az államtitkári indokolás vagy expozé mondja azt, hogy igen, a súlyosabb, elrettentésre alkalmas büntetéseknek, tehát a szigorú büntetőpolitikának van jelentősége, van hatása a bűnözés visszaszorítása érdeké ben. Ez egy fontos kiindulópont, és örülök annak, hogy tényleg sokévi vita után ebben a kiindulópontban meg tudunk egyezni. Azért mondom, hogy sokévi vita után, mert hallgatva megint csak Bárándy Gergelyt, elgondolkodtam azon, hogy vajon melyik az MSZP bün tetőpolitikája: az, amely a 2003. évi II. törvényben, tehát Bárándy Gergely édesapja, az egykori igazságügyi miniszter által beterjesztett törvényben mutatkozott meg, vagy az az MSZP büntetőpolitikája, amit most ebben a törvényben látunk (Dr. Bárándy Gerge ly: Mind a kettő.) , vagy legalábbis annak a körvonalait látjuk, mert szerintem a két javaslat között komoly ellentmondás van. Mindjárt mondok is erre példát. A 2003. évi II. törvény megszüntette azokat az 1999. január 1je és 2003. január 1je között hatál yban lévő rendelkezéseket, amelyek a visszaesők, tehát a bűnismétlők esetén bizonyos kedvezményeket megvontak. Ez a polgári kormány időszakában hatályos rendelkezés volt. Ilyen volt például a feltételes szabadságra bocsátás kizárása vagy a próbára bocsátás kizárása visszaeső bűnözők esetén. A 2003. évi II. törvény megszüntette ezeket a kizárásokat; most hozza vissza ez a
