Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 19 (212. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2478 bűncselekményekre vonatkozó szabályozás és az összes többi bűncselekményre vonatkozó szabályozás. Az MSZP büntetőpolitikáján ak középpontjában áll, hogy az alapjogok közül legfontosabbnak az élethez és az emberi méltósághoz fűződő jogokat tartjuk. Az Alkotmánybíróság szerint egyébként ezek elválaszthatatlanok, ezért is szokás őket együtt emlegetni. Ez azt jelenti, hogy az egyéne k és a társadalmi csoportok elleni verbális és tettleges erőszak minden formájának büntetését tűztük a zászlóra, beleértve ebbe a holokauszttagadást, beleértve ebbe a gyalázkodást és beleértve ebbe természetesen a tettleges bántalmazásokat is, ilyenformán a személy elleni erőszakos bűncselekményeket. Úgy hiszem, a személy elleni erőszakos bűncselekmények vonatkozásában indokolt nemcsak a büntetési tételekben elkülöníteni ezeket az egyéb bűncselekményektől, hanem a büntetéskiszabás elvei vonatkozásában is. A javaslat tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a büntetési tételekre, a büntetési tételkeretekre vonatkoznak, de alapvetően talán a büntetéskiszabás elveit tartalmazza, és mutat az én álláspontom szerint egy igen jó irányba. Az át nem gondolt, korábbi büntető törvénykönyvi módosítások ugyanis aránytalanságokhoz vezettek mostanára a büntető törvénykönyvben. Én nem gondolom azt, hogy megfelel a társadalmi felfogásnak, de azt sem gondolom, hogy megfelel az Alkotmánybíróság által támasztott arányosság elvén ek az, hogy mondjuk, a vesztegetés, ami egyébként igen súlyos bűncselekmény, de a vesztegetés bármely formájáért súlyosabb büntetést lehet kapni, mint ha valakit halálra vernek. Márpedig ez most így van. (12.20) Vagy azt sem tartom normálisnak, hogy vagyon elleni bűncselekményért, mondjuk lopásért - akármilyen lopásról legyen is szó és akármilyen értékhatár alapján - súlyosabb büntetést lehessen kapni, mint emberölésért. Márpedig ez ma a büntető törvénykönyvben így van. No, ezt a tendenciát kell megváltozta tni, és ennek első lépéseként a büntetéskiszabás elvei vonatkozásában ezt ez a büntetőnovella megteszi. Ami viszont kritikai megjegyzés ebben a körben: ahogy mondtam, azzal teljes mértékben egyetértünk, hogy a büntetéskiszabási elvekben a többszörös erősza kos visszaesőknél, ami új fogalom lesz a novella hatálybalépése után, a rájuk vonatkozó szabályok kizárják ezeket az elkövetőket majd minden kedvezményből. Nem lehet őket feltételes szabadságra bocsátani, nem lehet felfüggesztett szabadságvesztést kiszabni velük szemben, részben felfüggesztett szabadságvesztést kiszabni, nem lehet próbára bocsátani. Ez nagyon helyes, és támogatni tudjuk. Azonban a nem erőszakos visszaeső és többszörös visszaeső vonatkozásában a mi meglátásunk szerint a széles bírói mérlegel és alkalmazása a célravezető. Ez is egyébként tükrözi azt a büntetőjogi felfogást - és MSZPs büntetőpolitikát , hogy markánsan el kell választani az erőszakos és a nem erőszakos bűncselekményeket. Úgy gondoljuk tehát, hogy ugyan rendkívül csekély mértékb en, de ezt az elvet töri meg két rendelkezés, amely a visszaesőkre és a többszörös visszaesőkre vonatkozik - a nem erőszakos visszaesőkre és többszörös visszaesőkre , és ezt mi módosítani fogjuk javasolni. Itt gyakorlatilag arról van szó, hogy a próbára b ocsátás és a feltételes szabadságra bocsátás, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásának lehetőségeit szeretnénk a javaslathoz képest másként hatályba lépni látni. A büntetési tételek és tételkeretek, amire már szintén kitértem és utaltam: ú gy hiszem, indokolt az, hogy az erőszakos bűnelkövetők ne csak a többedik esetben, hanem már az első esetben is súlyosabban bűnhődjenek, mint azok, akik nem erőszakos bűncselekményt követnek el. Ezért indokolt tehát a büntetési tételkereteknek és nem csak a büntetéskiszabás elveinek a változtatása. Ez kicsi részben ebben a javaslatban megtörténik. Azonban ennek az átfogó módosítása valóban összehangolt és átfogó kodifikációs munkát igényel. Ezért jeleztük korábban miniszter úrnak, hogy arra kérjük, vizsgálj a felül a büntetési tételkeretek rendszerét, az ez irányú munkát haladéktalanul indítsa el a minisztériumban, és mielőbb nyújtsa be az Országgyűlés elé, hogy azt a szemléletet, amit tükröz ez a novella, ki tudjuk teljesíteni a későbbiekben.
