Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 19 (212. szám) - A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2466 lényege, hogy a terheltnek a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomást kell tennie. Az ügyésznek és a terheltnek meg kell egyeznie a bűncselekmény tényállásában, a cselekmény minősítésében és a büntetés nemében és mértékébe n. A büntetést az ügyész tólig határok között indítványozza kiszabni a bírónak. Ha az ügyész a terhelt tárgyalásról lemondásra vonatkozó kezdeményezését elfogadja, ettől kezdve a védő részvétele kötelező az eljárásban. A terhelt tudomásul veszi, hogy a ki szabott joghátrány miatt nincs helye fellebbezésnek. Ezt az eljárást az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig kezdeményezheti a vádlott. Miért éri meg kezdeményezni mindezt a vádlott oldaláról? Azért, mert például a szabadságvesztés mértéké re az általános szabályok helyett a Btk. 87/C. §ában foglalt csökkentett büntetési tételek az irányadók. De azért az alkalmazásnak is vannak korlátai. Az egyik ilyen az, hogy főszabály szerint a 8 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncse lekmények esetén alkalmazható. Fontos szabály az is, hogy kizárt az alkalmazása, ha a vádlott a cselekményét bűnszervezetben követte el, vagy ha a cselekményével halált okozott. Fontos garanciális elem, hogy a terhelt és az ügyész megállapodását csak és ki zárólag a tárgyalásról lemondásos eljárásban lehet felhasználni, mert ha például az eljárás nem nyilvános üléssel, hanem rendes tárgyalással folytatódik, a megállapodás tartalmára senki nem hivatkozhat a későbbiekben. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Az eljárás gyorsítását szolgáló módosítások mellett az előzetes letartóztatás szabályai is változni fognak a javaslat szándékai szerint. Évente körülbelül 5 ezer előzetes letartóztatott van Magyarországon. Az előzetes letartóztatást csak t örvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alkalmazásával lehet elrendelni. Összességében ez így is van. Ennek ellenére az utóbbi időben az látszik, hogy időnként mechanikus az alkalmazása, más esetekben pedig addig tart, amíg a gy anúsított beismerő vallomást nem tesz. Gondot jelent az is, hogy a büntetőeljárások lassúsága és az ügyek bonyolulttá válása miatt a hatóságok nem képesek az ügyeket lezárni az előzetes letartóztatás időtartamára a hatályos szabályozás által biztosított há rom év alatt. Ezért a javaslat differenciált szabályozást vezet be, amely figyelemmel van egyrészt a magyar viszonyokra, másrészt az Emberi Jogok Bíróságának ezzel kapcsolatos gyakorlatára. (11.20) A módosítás az öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeknél az előzetes letartóztatás időtartamát két évben maximálja. Az öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén, amelyek sokszor bonyolultak, igen terjedelmesek, és nehezen áttekinthető iratanyaggal re ndelkeznek, az előzetes letartóztatás időtartamát négy évben maximálja a módosítás. Tisztelt Ház! Talán a leginkább vitatott módosításokat a javaslat az ügyész és a nyomozó hatóság együttműködésének szabályozásában helyezi el. Ennek a célját a javaslat abb an jelöli meg, hogy a szabályozás tegye egyértelműbbé a kompetenciákat, a felelősséget és az együttműködést a két szervezet között. A hatályos törvénytől eltérően a módosítás megjelöli a nyomozás feletti felügyelet fogalmát, és pontosítja az ügyész jogait. A javaslat módosítja a Be. 28. § (5) bekezdését, amely elő fogja írni: ha a nyomozó hatóság önállóan végzi a nyomozást, az ügyész akkor adhat utasítást valamely eljárási cselekmény elvégzésének mellőzésére, ha az eljárási cselekmény elvégzése törvénysértő . A javaslat vitatott rendelkezése ez, mert sokak szerint áttöri az eddig következetesen érvényesülő koncepciót, hogy az ügy ura az ügyész. A módosítás indokolása egyértelműsíti, hogy a rendelkezés nem érinti az ügyész legfontosabb jogosítványait, viszont növeli a nyomozó hatóságok szakmai önállóságát. A hatályos joganyagban a fokozott ügyészi felügyelet szabályait egy legfőbb ügyészi utasítás tartalmazza. A javaslat a fokozott ügyészi felügyelet legfontosabb elemeit garanciális okokból beemeli a törvénybe. A fokozott ügyészi felügyelet szabályainak alkalmazására a bonyolult ténybeli és jogi megítélésű ügyekben és akkor kerül sor, ha a terhelt személy szabadságát elvonják. Ez komoly feladatot ró majd az ügyészekre, hiszen a módosítás szerint az iratokat havo nta lesznek kötelesek felülvizsgálni, és a nyomozás menetére utasításokat adni. A nyomozó hatóság a fokozott
