Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 19 (212. szám) - A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2462 Kiemelendő, hogy megáll apodás csak akkor jöhet létre, ha az ügyész a beismerő vallomást aggálytalannak tartja, azt az eljárás egyéb bizonyítékai alátámasztják, és nem szükséges a tárgyalás lefolytatása. Az ügyésznek tehát nem sérül az alkotmányban biztosított egyetlen jogosítván ya sem. A megállapodásban a lehetséges büntetés alsó és felső határát rögzíteni kell, amely keretek között a bíróság ítéletben állapítja meg a büntetést. Erre figyelemmel nem sérül a bíróságnak az a kizárólagos joga, hogy a vádlott bűnösségéről döntsön, és a büntetés konkrét mértékét meghatározza. A védő részvétele minden esetben kötelező, ez a terhelti jogok védelme szempontjából jelentős tény. A javaslat nem teszi lehetővé, hogy valamennyi bűncselekmény esetén alkalmazásra kerüljön a tárgyalásról lemondás . A legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben nem indokolt a büntetőeljárás egyszerűsítése. Ezért az előterjesztés a 8 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén teszi lehetővé a döntést a terhelt büntetőjogi felelősség éről tárgyalásról lemondás alapján. Tisztelt Képviselőtársaim! Jelentős mértékben lassítják a büntetőeljárást azok a túlnyomórészt megalapozatlan kizárási indítványok, amelyeket a bíró elfogultságára hivatkozva jelentenek be. A Be. hatályos szabályozása sz erint ilyen ok bejelentése esetén a bíró, illetve a bíróság a bejelentés elintézéséig eljárhat ugyan, de ügydöntő határozatot nem hozhat. A büntetőeljárások időszerűvé tételét szolgálja a kizárás szabályainak olyan irányú módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a bíró az ügydöntő határozat meghozatalában ez esetben is részt vehet. Az elfogultság tárgyában a bíróságnak továbbra is döntenie kell, tehát a tisztességes eljárás alkotmányos alapelve nem sérül. Tisztelt Országgyűlés! Számos esetben a büntetőeljárás ok tartamának elhúzódását idézi elő a vádlottnak a szabályszerű idézés ellenére történő távolmaradása. A javaslat a vádlott megjelenési kötelezettségének teljesítése érdekében bevezeti a tárgyalási őrizetet. Eszerint őrizetbe vételnek akkor is helye van, h a a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, és az elővezetése nem járt sikerrel. A tárgyalási őrizet elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a vádlott lakó- vagy tartózkodási helye ismert, tehát elfogatóparancs kibocsátásának nincs helye. A módo sítás megteremti annak lehetőségét, hogy a bíróság elfogatóparancs helyett az ismert helyen tartózkodó, azonban a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlott őrizetbe vételét rendelje el, majd a vádlott meghallgatását követően - annak eredményétől függően - a vádlott előzetes letartóztatásáról is rendelkezhet. A jogintézmény célja, hogy a bíróságnak több eszköze legyen a vádlott megjelenésének biztosítására. Tisztelt Ház! A javaslat hangsúlyosabbá teszi a tárgyalás előkészítésének szabályait azzal, hogy egy olyan új rendelkezést iktat be, amely részletesen szabályozza, hogy a bíróság az eljárás e szakaszában milyen megkereséseket foganatosíthat az általános szabályok alapján a megjelölt adatok vonatkozásában. Új elemként jelenik meg, hogy az eddigi g yakorlattól eltérően a vádlott vonatkozásában nemcsak a bűnügyi nyilvántartás, hanem a szabálysértési nyilvántartás adatait is be kell szerezni. E módosításokkal a tárgyalás előkészítésének szakaszában számos eljárási cselekményt meg lehet tenni, amelynek eredményeképpen a tárgyalás során e cselekmények mellőzhetők, ezáltal a tárgyalási szakasz gyorsabb lehet. (11.00) A hatályos szabályozás szerint, ha a bírósági eljárás során a hivatásos bíró vagy az ülnök személyében változás következik be, úgy a tárgyalá st elölről kell kezdeni. A javaslat módosítja a Be.t akként, hogy ha a hivatásos bíró vagy az ülnök személyében változás történt, a tárgyalás hat hónapon belül a tárgyalás korábbi anyagának ismertetésével is megismételhető. A módosítás a folytonosság időb eli követelményét továbbra is fenntartja, továbbá a hivatásos bíró belátására bízza, hogy kívánjae a korábban kihallgatott tanúk ismételt idézését és kihallgatását. Így a tárgyalás korábbi szakaszában lefolytatott bizonyítási eljárás tényleges megismétlés ének lehetőségétől az eljáró bíró nincs elzárva. A javaslat módosítja a bíróság elé állítás szabályait. Jelenleg az ügyésznek 15 nap áll rendelkezésre, hogy meghatározott bűncselekményi körben összegyűjtse az összes bizonyítékot, és a
