Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 18 (211. szám) - Dr. Bőhm András (SZDSZ) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Kísérletet tesz-e a kormány az ügyészséggel együttműködve a hatályos törvények betartatására?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2342 Dr. Bőhm András (SZDSZ) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Kísérletet tesze a kormány az ügyészséggel együttműködve a hatályos törvények betartatására?” címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztel t Képviselőtársaim! Bőhm András képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, interpellációt nyújtott be az igazságügyi és rendészeti miniszterhez: “Kísérletet tesze a kormány az ügyészséggel együttműködve a hatályos törvények betart atására?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ) : Tisztelt Államtitkár Úr! Az SZDSZ képviselői a legfőbb ügyészt is több alkalommal interpellálták már a közösség elleni izgatás kapcsán elmaradó vagy érthetetlen módon megszüntetett eljárás ok okán. Hónapok óta kérjük a közvádlói monopóliumot birtokoló ügyészséget, illetve önt mint a rendészet és a kodifikáció legfelsőbb szintű felelősét, hogy tegyenek hatékony kísérletet a közösség elleni izgatást szabályozó normák betartatására és alkalmazá sára. Most úgy tűnik, talán elkezdődhet ez a munka. Kovács Tamás legfőbb ügyész úr ugyanis egy friss interpellációra adott válaszában úgy nyilatkozott, átvilágítják az összes közösség elleni izgatással kapcsolatos ügyészségi eljárást. Kezdetnek, üzenetnek jó, megoldásnak azonban még kevés ez a szándék. A szabad demokraták szerint ugyanis csak akkor lehet sikeres, ha a kormány és a parlamenti pártok egyaránt támogatják az ügyet. Fontos szót ejteni arról is, hogy a kormány egy, a gyűlöletbeszéd és a közösség elleni izgatás hatályos normáit alapvetően átíró kodifikációt tervez. Mi, liberálisok egy olyan Magyarországban hiszünk, ahol a fékevesztett zsidózásnak, cigányozásnak elsősorban társadalmi elszigetelés és egyöntetű elítélés a szankciója. Betartható és bet artandó szabályokra van szükség, a bűncselekmények elkövetőit pedig el kell fogni, és megfelelő büntetésben kell részesíteni. Kérdezem az államtitkár urat: tekintettel az ügyészség által indítandó vizsgálatokra, terveze ezzel párhuzamos, hasonló célú átvi lágítást a rendőrség ügykezelése kapcsán? Tervezie a kormány, hogy az igazságszolgáltatással együttműködve tárja fel, mi akadályozta eddig a hivatalos szerveket abban, hogy észleljék mindazt, ami immár évek óta megkeseríti a demokraták, a békés magyar pol gárok életét? Egyetérte ön azzal a megállapítással, miszerint mindent meg kell tenni a hatályos jogszabályok működőképességének biztosításáért, és csak ezt követően szabad törvényalkotásba fogni? Ha igen, úgy megvárjáke a gyűlöletbeszédet általában, nem pedig konkrét témákra koncentráló módosítással az ügyészségi vizsgálat eredményét? Várom megtisztelő válaszát. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A képviselő úr interpellációjára Avarkeszi Dezső államtitkár úr az Igazságügyi és Rendészeti Miniszté rium részéről válaszol. Államtitkár úr, öné a szó. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány messzemenően egyetért azzal, hogy a közösség elleni izgatás kérdésében közös erőfeszítéssel változtatni szükséges a kialakult közállapotokon. A kormány a büntetőpolitika megvalósításáért viselt felelőssége körében egyrészt a jogi szabályozás megváltoztatásának az alkotmányos követelményeknek megfele lő kezdeményezésével, másrészt - ahogyan ön is mondta - a rendőrség irányításával tehet eleget a feladatainak. A magunk részéről helyesnek tartjuk, hogy az ügyészség ismételten áttekinti a közösség elleni izgatás tényállásával összefüggő bírói gyakorlatot és az eddig követett ügyészi jogalkalmazást. Ugyanakkor
