Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - RÓZSA ENDRE (MSZP):
2309 várják ezt. A különböző fórumok on, a különböző rendezvényeken az elmúlt években is rendre megfogalmazták azt az igényt, hogy ilyen irányú módosításokat kellene létrehozni a szakképzés területén. Az előttünk lévő törvénymódosítás jelentősen túlmutat azon, amit első ránézésre sokan gondol nak. Azt mindenképpen meg kell fogalmazni, hogy diákok, majdani munkavállalók és családok ezreinek az életére gyakorolhat pozitív hatást ez a módosítás. Köztudott, hogy a szakiskolákban az átlagosnál is magasabb a lemorzsolódás. Ha a 2008. évi Zöld könyv m egállapításait megnézzük, akkor a következőket fogalmazhatjuk meg: a rendszerváltást követő évtizedekben és az első években a szakiskolából lemorzsolódottak aránya 2022 százalék körül mozgott. A Zöld könyv rámutat arra is, hogy 1990ben már megközelítette a belépő tanulók lemorzsolódása az egyharmadot a szakképzés területén. A lemorzsolódók későbbi munkaerőpiaci helyzetét vizsgálva elmondhatjuk azt, hogy az iskolából kimaradók egynegyedének ismét sikerül más képzésben megkapaszkodniuk, egyharmaduk talál v alamilyen munkát - valljuk be őszintén, főként alkalmi munkát , és közel 40 százalékuk lesz munkanélküli. Ez azt is mutatja, hogy a lemorzsolódó tanulók egy részének megvan a hajlandósága arra, hogy szervezett oktatás keretén belül folytassák az ismeretek szerzését, és a szakképzés területén tudjanak továbbhaladni. Az adott vizsgálatokból az is kiderül, hogy a lemorzsolódó tanulók döntő többsége a 910. évfolyamra tehető. Mindenképpen el kell mondani azt, hogy ez azt is jelenti, hogy a későbbi évfolyamokba n már egyrészt bizonyára sikerélményhez jutnak a tanulók mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés területén, ezért is talán megmaradnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvénymódosítás lehetővé teszi azt, hogy már a 9. évfolyamon megkezdődjö n a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás. Jelentős előrelépés az, hogy a 910. évfolyamon a kötelező órák felében pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyhat. Köztudott, hiszen képviselőtársaim a kü lönböző hozzászólásokban is elmondták, hogy eddig 40 százalék állt rendelkezésre az órakeretből ezen gyakorlati feladatok megoldásához. Ez a törvénytervezet azt is tartalmazza, hogy az OKJ, azaz az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmacsoportos alapozó oktatás folyhasson. Mindezek elősegítik a szakmához való jutást. A bevezető képzés mindenképpen lehetővé teszi azt, hogy olyan ismeretekkel gazdagodjanak a tanulók, amelyeket a későbbi magasabb évfolyamokban már tudnak hasznosítani. Dicséretes, hogy a törv ény rendelkezik arról, hogy a 9., illetve a 10. évfolyamon a gyakorlati oktatást az iskolai tanműhelyekben kell végezni. Ez elősegíti a diák hatékony időkihasználását, és egyben kizárja annak lehetőségét, hogy a tanulóval olyan munkát végeztessenek, ami ne m a szakjellegnek megfelelő, netán olyan munkát bízzanak rá, ami életkorát meghaladja. Korábban már utaltunk arra, hogy a lemorzsolódó tanulók egy része más képzési formában visszatér a képzési rendszerbe, ezért a megoldást a képzé si szerkezet bővítésében is kell keresni. Az előttünk lévő törvénymódosítás egy további választási lehetőséget biztosít, tehát nem kényszer. További választási lehetőséget biztosít azoknak a tanulóknak, akik nem kívánják igénybe venni a jelenlegi képzési r endszerek egyikét sem, vagy nem tudnak ebben a képzési formában kiteljesedni. A módosítás sikerhez juttatja azokat a tanulókat is, akiknek eddig talán nem volt lehetőségük az elméleti ismeretek szintjén olyan sikerélményekhez jutni, amelyek továbblendített ék őket. Tehát, ami már sokszor elhangzott itt a hozzászólások során, igazán legyen a tanulóknak az elméleti sikerek mellett úgynevezett manuális sikerük is, illetve a szakma területén tudjanak olyan információkat szerezni, amelyeket a későbbiek során maga sabb évfolyamon tudnak hasznosítani. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet kiküszöböli azt is, hogy a képzési forma netán zsákutca legyen a képzés területén, mivel rendelkezik arról is, hogy milyen feltételek mellett lehet folytatni a szakiskolai ta nulmányokat egy másik szakiskolában, illetve egy középiskolában, hiszen azt is el kell mondani, lehetséges, hogy a szakmaválasztás a tanulók egy részének nem megfelelő, ezért másik szakiskolát választanak. Ez a módosítás ugyanakkor lehetővé teszi azt is, h ogy a tanulók,
