Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ):
2300 képzési időt, aminek evidens következménye az lett, hogy úgy, ahogy szintén elhangzott ön öktől korábban, a párhuzamos képzési rendszer irányába lépett vissza a rendszer. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tanuló, amikor belép a szakképzést is nyújtó középiskolába, akkor a levitt képzési tartalmak okán lényegében a szakképzés megkezdésekor a gyakorlatban az átjárhatóság aránya rendkívüli módon lecsökkent, párhuzamossá válik a képzés, a képzési idő ezzel kitolódott. Ahelyett tehát, hogy 23 éves intenzív, a munkaerőpiaci igényeket is figyelembe vevő és a pályaválasztást munkaerőpiaci alapon i s meghatározó képzések jöttek volna létre, hosszú képzési időszakkal rendelkező képzési programok alakultak ki 45 éves tartalmakkal a szakközépiskolában és 4 és 5 éves tartalmakkal különben a szakiskolai képzésben is. Ennek van egy nagyon súlyos következm énye, amiről itt keveset beszéltünk eddig, de azt gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb kérdés a szakképzés ügyében: a pályaválasztás korának kérdése. A párhuzamossá váló képzés evidens következménye az, hogy a pályaválasztás nem a szakképzés megkezdéséh ez kötődik, hanem az intézményválasztáshoz az általános iskola időpontjában. A pályaválasztás, a korai pályaválasztás pedig nagyon súlyos következményeket jelent különösen akkor, ha ezt a korai pályaválasztást épp az átjárhatóság bekorlátozása nem teszi ko rrigálhatóvá, nem teszi javíthatóvá. Akkor most visszautalok arra, hogy miért gondolom, hogy a különben pozitív elemnek minősített rugalmasság vagy intézményi szabad választás miért okoz problémákat. Épp azért okoz problémákat, mert én is egyetértek azzal, talán erős a kifejezés, de a hazai szakképzési rendszer és intézményi struktúra szinte anarchikussá vált mára. Nincsenek tiszta struktúrák, az átjárhatóság nagyon bizonytalanul alakul. Az egyik intézményből a másikba, ha kiderül, hogy a 14 vagy 15 éves ko rban bekövetkezett intézményválasztás korrekciót igényelne, rendkívül nehéz az átmenet. A javaslat azt mondja, hogy szabadságot ad, hiszen a korábbi képzési gyakorlatot nem cáfolja. Ez a szabadság azt jelenti, hogy választhatnak a szereplők. Azonnal felmer ül a kérdés, hogy mi alapján fognak választani. A közoktatás szakképzési részének eddigi gyakorlatát figyelve azt mondhatom, hogy a választás szabadsága nyilván attól függ, hogy milyen irányba mozdul a rendszer, hogy a rendszerben részt vevő szereplők érde keltsége és ereje a saját érdekeik érvényesítésére hogyan alakul. Nos, az elmúlt 810 év szabadon meghozott döntéseit tekintve bátran kijelenthetjük, hogy ilyen esetekben nem a munkaerőpiaci szereplők érdekei érvényesülnek, mert ők a saját érdekeik kikény szerítésére csak korlátozott lehetőséggel rendelkeznek. Nem az iskolahasználók, a szolgáltatást igénybe vevők, vagyis a tanulók és a szüleik érdekei érvényesülnek, hanem majdhogynem kizárólag az intézmények érdekei érvényesülnek. Az intézmények érdeke pedi g a tanulók megszerzése és megtartása. Sajnos, az intézményeknek kevésbé érdeke a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakmai tudás odaadása, mert az intézmények választásában épp a korai pályaválasztás miatt a majdani munkaerőpiaci elhelyezkedés csak ren dkívül korlátozottan jelenik meg az intézmények választásában, így a szülők szempontjai is korlátozottan érvényesülnek. Amikor tehát önök szabadságról beszélnek, akkor ezzel teret adnak az intézmények tanulók megszerzésére és tanulók megtartására vonatkozó érdekei nem nagyon korlátozott kielégítésére. Én ezt problémának gondolom, és súlyosnak gondolom. A rendszer nem a szabályozottság irányába, hanem a szabályozatlanság irányába megy, és ez a változás az elmúlt évek változásait is figyelembe véve nem helyes , hanem szerintem épphogy ellentétes azzal a céllal, ami ma a szakképzés ügyét segítené és ami a munkaerőpiac igényeinek kielégítését javítaná. A javaslat akkor, amikor a szakiskolai képzésben is ezt a párhuzamos szervezést lehetővé teszi, lényegében a pál yaválasztás 14 éves korra való lehozását irányozza elő, az átjárhatóságot korlátozza, csökkenti az átjárhatóság szerepét, és úgy gondolom, hogy a munkaerőpiaci igények kielégítését is korlátozza. És ez egy másik vita, ami részben ennek a javaslatnak is eg y áttételes következménye, és erről is szeretnék beszélni. Önök is élnek a településükön, és kapcsolatban vannak az intézményfenntartókkal, illetve kapcsolatban vannak az intézményekkel. Sorozatban jelenik meg az az igény ma az