Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KATANICS SÁNDOR, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
2295 De a mi mégiscsak a lényeges és a fontos ebben a kérdésben, az - és ebben mindenképpen osztja a kormány és a tárca képviselő úr, egész pontosan a beterjesztő képviselők álláspontját , hogy a szakiskola esetében szükség van arra, hogy minél több fajta, minél ru galmasabb forma alakuljon ki a képzésben. Hiszen ma a szakiskolába jelentős részben olyan diákok kerülnek, akiknek valóban vannak tanulási gondjai, akik nem sikeresek az általános iskolában, akiknek adott esetben például a kompetenciamérésben igazolható mó don nehézséget okoznak az alapvető tanulási képességek, az írás, olvasás, számolás képessége is. Ezt a javaslatot azért tudja a kormány támogatni, mert egyrészt nem kényszert kíván bevezetni, nem azt mondja minden szakiskolának, hogy na, akkor most eddig í gy volt, jövő héten másképp lesz, hanem alternatív lehetőséget teremt, azt mondja, hogy választhatja a szakiskola azt a lehetőséget is, hogy a gyakorlati képzést korábban megkezdi, és ilyen módon csoportosítja, alakítja át a tananyagát. Ugyanakkor a javasl atban szereplő szabályozás is garanciát teremt arra, hogy a szakiskolába járó diákoknak módjuk legyen - sőt, a tantervben szereplő kötelezettségük - az alapképességek területén kialakult hiányosságok pótlása, tehát magyarán szólva, arra lehetőséget kapnak a szakiskolai képzésben részt vevő diákok továbbra is, hogy bepótolják ezeket a hiányosságokat, és felkészüljenek a munkaerőpiacon való sikeres részvételre. Összességében tehát azt tudom mondani, hogy ez a javaslat jól átgondolt javaslat, egy olyan javasla t, amelyik rugalmasabbá, sokszínűbbé teszi a szakiskolai kínálatot, ilyen módon lehetőséget teremt arra, hogy vonzóbbá váljon a szakiskola mind abból a szempontból, hogy több diák válassza a szakiskolát, mind pedig abból a szempontból, hogy a szakiskolába járó diákok eredményesek és sikeresek legyenek. Ugyanakkor azt szeretném elmondani, hogy ez a törvénymódosítás nem oldja meg a szakképzés vagy a szakiskola összes problémáját. Természetesen továbbra is szükség van egyrészt az általános iskolai képzés átala kítására annak érdekében, hogy minden diák erős alapképességekkel és erős tanulási motivációval kerüljön be a középfokba, kerüljön be a szakiskolába, és szükség van arra is, hogy tovább folytatódjon az a szakmai korszerűsítési program, amelyik mind a szakk épzés, mind az általános képzés tekintetében elindult a szakiskolai program keretében, s amelyik már eddig is nagyon jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szakiskolákban mind a szakmai képzés, mind pedig a kompetenciák megalapozása, az általános képzés ered ményesebb legyen. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most az oktatási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5 perces időkeretben. Megado m a szót Katanics Sándor képviselő úrnak, a bizottság előadójának. KATANICS SÁNDOR , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az oktatási és tudományos bizottság 2009. április 22ei ülésén tárgyalta a köz oktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról T/9417. számon benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatbavételét és egyben általános vitára való alkalmasságát. A bizottság ülésén az előterjesztők nevében TataiTóth András szóbeli kiegészítésében el mondta, hogy a törvénymódosítás célja annak a problémának a kezelése, hogy a szakiskolákban tanuló gyermekek mintegy 3040 százaléka nem kezdi meg a szakiskola 10. osztálya után a szakképző évfolyamot, mivel eddigre lemorzsolódik, kiesik az oktatás rendsze réből. Nem tudja teljesíteni a tankötelezettséget, annak ellenére, hogy az iskolák hatalmas energiákat fordítanak erre, amely azonban komoly adminisztrációs feladatot is jelent az intézmények számára. Egyre erőteljesebben jelenik meg az az igény, hogy ezek nek a tanulóknak már a 9. évfolyamon tegyük lehetővé a szakmunkásképzés megkezdését.
