Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP):
2285 Köszönöm, képviselő asszony. Most megadom a szót Ipkovich György képviselő úrnak, MSZP. DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Ket.novella 2009. október 1jei hatálybalépése, valamint a 2006/123/EK irányelv rendelkezéseinek a nemzeti jogba való átültetése 2009. december 28i határideje indokolta a salátatörvényjavaslat megszületését. A tervezet az ág azati törvények módosításának halmaza, amelyben részben a Ket.novella indokolta technikai jellegű módosítások szerepelnek, részben olyan változások, amelyek az irányelv és a novella tartalmi rendelkezéseink ágazati szintű szabályozását igénylik. A javasla t törekszik az ágazati jogszabályok, valamint a Ket.ben és más jogszabályokban fellelhető párhuzamosságok felszámolására, ami üdvözlendő. A jogszabályalkotásban elharapózott az a gyakorlat, hogy a szövegezés során, elkerülendő az ismétlést, visszahivatkoz ásokkal telítettek a jogszabályi szövegek, ami erősen megnehezíti azok olvasását, megértését, és az alkalmazás során e gyakorlat sok esetben zavaró. Ezért fontos, hogy a javaslat megkísérli a Ket. egyes rendelkezéseire való hivatkozást értelemszerű szövege s hivatkozásra módosítani ott, ahol ez szükséges. A javaslat az ágazati törvényekben szabályozni kívánja azokat a nyilvántartott adatokat, nyilvántartásokat, amelyeket az egyes hatóságok vezetni kötelesek. A szabályozás lényege, hogy az ügyféltől csak az a zonosításhoz szükséges adaton túl olyan adat nem kérhető, amely a hatóság saját vagy más hatóság, és az Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal elrendelt nyilvántartásában fellelhető. Ezen adatok beszerzése az eljáró hatóságok feladata. Az Unióban bevezet ésre kerülő belső piaci információs rendszer, az úgynevezett IMI lehetővé teszi, hogy az egyes tagállamok hatóságaihoz anélkül lehessen megkeresést intézni, hogy a hatáskör és az illetékesség kutatását a megkereső hatóságoknak nem kell elvégezni, ami rendk ívül leegyszerűsíti az eljárást. Tekintettel arra, hogy a hazai jogrendszerekben sok hatóság még több nyilvántartás vezetésére kötelezett, szükségesnek látszik hogy egy, az IMIhez hasonló rendszer segítse a hatóságok oldaláról is az adatok beszerzését, a megkeresések teljesítését. Ma már léteznek ilyen rendszerek - személy, adat- és lakcímnyilvántartó rendszer, közlekedésigazgatási nyilvántartó rendszer, ingatlannyilvántartási rendszer s a többi , ezek hozzáférhetősége, illetve minden nyilvántartás elek tronikus úton történő elérhetőségének lehetősége azonban erősen korlátozott jelenleg. Ennek nemcsak az adatvédelem az oka, hanem az is, hogy az adatokhoz való hozzáférés illeték, illetve igazgatásiszolgáltatási- vagy rendszerhasználatidíjmentes jogszabá lyi feltételei nem minden hatóság számára biztosítottak. Helyes megoldás a természetes személyazonosító adatok egy törvényben való meghatározása, és ennek következetes átvezetése az ágazati jogszabályokon. Rendkívül nagy segítséget jelentene azonban a képz ett azonosító számok - adóazonosító, társadalombiztosítási azonosító és személyazonosító szám - helyett egy alkalmazása. Örvendetes és üdvözlendő a Pp. azon módosítása, amely a szakhatóságok számára kötelezővé teszi a perbe hívás elfogadását, ha a határoza t szakhatósági állásfoglaláson alapul. E megoldás mind a közigazgatási bíróság, mind az eljáró hatóság és az ügyfelek számára is egyértelmű helyzetet teremt. Álláspontom szerint a Ket.novellában általános jelleggel lehetne és indokolt lenne az ügyféli jog ok gyakorlása esetén kimondani, az ügyféli jogok csak akkor gyakorolhatók, ha az ügyfél az elsőfokú eljárásban részt vett. A javaslat néhány ágazati törvény esetében ezt a lehetőséget arra hivatkozással adja meg, hogy kiemelt érdek a már elsőfokú eljárásba n, hogy minden szükséges szempontot és tényt a hatóság elé tárjanak az ügyfelek, hogy a jogerős és végrehajtható döntés meghozatalát ne jogorvoslati vagy megismételt eljárás hátráltassa. Ehhez pedig a társadalmi és érdekvédelmi szervezeteknek már az elsőfo kú eljárásba be kellene kapcsolódniuk érintettség esetén. A Ket.novellában munkanapokban meghatározott határidők átvezetése az ágazati jogszabályokon technikai módosításnak tekinthető. Rendkívül fontosnak tartom a Ket.novella azon rendelkezését, hogy az ágazati törvényekben való megfelelés - amely szerint, ha a törvény eredeti,
