Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR BÉLA (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
2263 Ezen rendelkezések betartását a vasúti igazgatási szerv, nálunk a Nemzeti Közlekedési Hatóság felügyeli, és adott esetben szankcionál is. A nemzeti vasúti személyszállításra vonatkozó rendelet előírás ai alól kétszer ötéves időtartammal meghosszabbítható, ötéves mentesség igényelhető. Ezzel a lehetőséggel például az akadálymentesítés vonatkozásában Magyarország is élni fog. A mozdonyvezetői irányelv elsődleges célja mindenekelőtt a mozdonyvezetők tagáll amok közötti mozgásának megkönnyítése, de emellett a vasúti társaságok közötti mobilitásának megkönnyítése is. Ezt a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörök betöltési feltételeinek egységes és szigorú szabályozásával biztosítja az irányelv. Így alapfeltétel lesz a képzésen való részvétel és a vizsgakövetelmények teljesítése, az egészségügyi alkalmasság és ezeket követően kiadott vasúti járművezetői engedély, illetve vasúti járművezetői tanúsítvány, amely a Közösség területén az irányelv által egységessé válik, elősegítve ezzel az európai vasúti rendszerek átjárhatóságát, vagyis azt, hogy az EU bármely tagállamában vasúti járművezetői engedélyhez jutott mozdonyvezető az EU bármely vasúti társaságánál dolgozhasson. (10.20) Mindennek természetese n több vonatkozásban pénzügyi következményei is lesznek. Ezek közül a két legjelentősebb az, hogy meg kell téríteni a közszolgáltatási szerződés keretében megrendelt vasúti személyszállítási közszolgáltatások bevételekkel nem fedezett, indokolt költségeit, amelyek 2009ben 165167 milliárd forintos tétele egyébként a költségvetési törvény által is biztosított. Az utasjogi rendelet alapján a mozgásukban korlátozott személyek számára biztosítani kell a vasúti közlekedési eszközökhöz történő szabad hozzáférés lehetőségét. A teljesen akadálymentes vasúti közlekedési rendszer kiépítésére 5+5+5 év mentesítés igénybevételére van lehetőség. Ezzel a hatalmas forrásszükséglet okán Magyarország szintén élni kíván. Az úgynevezett harmadik vasúti csomag kapcsolódik a vas úti és közúti közszolgáltatási rendelethez, amely alapvetően a tömegközlekedési piac egy részére vonatkozó kizárólagos jogok és közszolgáltatási szerződések odaítélésének átlátható és szabályozott feltételek között történő megvalósulását szabályozza. A gya korlatban azonban eddig ez a nemzeti jogszabályok miatt eltérő eljárásokhoz és jogbizonytalansághoz vezetett. Most ezeket küszöböli ki ez a tagállami jogrendbe közvetlenül bevezetendő rendelet. Így e rendelet alkalmazhatóságának biztosítása érdekében szüks éges módosítani a trolibusszal végzett személyszállítási közszolgáltatás odaítélésének szabályait, kiemelve azt a koncessziós szabályozás kereteiből, ami nem felel meg a hivatkozott rendeletnek. Túl az alapvető rendelkezések átfogó számbavételén, talán érd emes kiemelni néhány érdekesebb, a köznapi gyakorlat változását is magával hozó részletet az előterjesztésből; így például talán azt, hogy bevezetésre kerül az egymástól elkülönülő vasúti járművezetői engedély és a vasúti járművezetői tanúsítvány intézmény e. Az engedély a mozdonyvezető képzésen való részvételét, a vizsgakövetelmény teljesítését és az egészségügyi alkalmasságát bizonyító okirat, amelynek jogosultja a járművezető, és amely őt jogosulttá teszi az EGT bármely vasúttársaságánál munkát vállalni. A tanúsítvány ugyanakkor a mozdonyvezető által használt vasúti infrastruktúra és vasúti jármű vonatkozásában az adott vasúti társaság által kiadott okmány, amely hatályát veszti az adott munkaviszony megszűnése esetén. A tanúsítvány az engedéllyel rendelke ző mozdonyvezető részére adható ki, amennyiben az rendelkezik a vonatkozó területen megkívánt nyelvtudással, vonalismerettel és szakismerettel, a tanúsítvánnyal érintett járműre vonatkozóan. A vasúti igazgatási szerv, nálunk a Nemzeti Közlekedési Hatóság r észére adott bírságolási szabályok diszkrecionális vagyis mérlegelési jogkörei változnak, ugyanúgy, ahogy azt a közúti közlekedés esetében változtatjuk meg az éppen most parlament előtt fekvő törvényjavaslat kapcsán. A bírság ebben az esetben is mellőzhető lesz, ha az testi épséget, vagyonbiztonságot nem veszélyeztet, rosszhiszeműség nem állapítható meg, és első ízben fordul elő. A vasúton utazók jogaira vonatkozó rendelkezések vasúti társaság által történő betartását a vasúti igazgatási szerv ellenőrzi. Az utasok vasúti társaság által nem orvosolt panaszaikkal is 30 napon belül hozzá, a
