Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2259 A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó rendelkezések megtartását a vasúti igazgatási szerv, a Nemzeti Közlekedési Hatóság felügyeli. Amennyiben megállapítja, hogy a vasúti társaság az utaso k széles körét érintő rendelkezést sértett meg, jogkövetkezményeket alkalmazhat, például bírságot szabhat ki, a társaságot eltilthatja a jogsértő magatartás folytatásától. A vasúti személyszállítást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy panass zal élhet a vasúti igazgatási szervnél, ha álláspontja szerint a vasúti társaság megsértette a jogszabályi rendelkezéseket. Erre akkor kerülhet sor, ha az érintett személy a vasúttársaság panaszkezelési eljárását igénybe vette, és az nem vezetett kielégítő eredményre. Mind az Európai Unió utasjogi rendeletében, mind a hazai szabályozásban megkülönböztetett figyelmet kap a fogyatékkal élők és a csökkent mozgásképességűek segítése, mobilitásuk megkönnyítése. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat azon rendelk ezése, hogy az egyenlő esélyű hozzáférést a személyszállításban részt vevő vasúti járműveken, továbbá a pályaudvarokon és vasútállomásokon fokozatosan, de legkésőbb 2013. január 1jéig biztosítani kell. A vasúti csomag harmadik eleme a mozdonyvezetői irány elv, amelynek átültetése szintén a jelenleg tárgyalt törvényjavaslattal teljesül. A mozdonyvezetői minősítés feltételeire vonatkozó jogszabályok az egyes tagállamokban jelentősen eltérnek egymástól. A különbségek megszüntetése érdekében született meg a moz donyvezetők minősítésére vonatkozó mozdonyvezetői irányelv. Ennek elsődleges célja a mozdonyvezetők tagállamok, illetve a vasúti társaságok közötti mobilitásának megkönnyítése, amelyet elősegít az engedélyek és tanúsítványok egységes elismerésének megterem tése. Az új szabályozás rögzíti a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltésének feltételeit. Ilyenek a képzésen való részvétel és a vizsgakövetelmények teljesítése, az egészségügyi alkalmasság és az ezt követően kiadott vasúti járművezet ői engedély, illetve a vasúti járművezetői tanúsítvány. Utóbbi dokumentumok a közösség területén egységessé válnak, elősegítve ezzel az európai vasúti rendszerek átjárhatóságát. A vasúti törvény jelenlegi módosítása felhatalmazást ad az egészségügyi alkalm asság tárgyában kormányrendelet, a képzés és vizsgáztatás vonatkozásában pedig miniszteri rendelet megalkotására. A harmadik vasúti csomag átültetése mellett lényeges eleme az új szabályozásnak az Európai Parlament és Tanács által elfogadott közszolgáltatá si rendelet alkalmazhatóságának megteremtése is. Ehhez módosítani kell a trolibusszal végzett személyszállítási közszolgáltatás odaítélésének szabályait, kiemelve azt a koncessziós szabályozás kereteiből. A jelenlegi hazai jogi szabályozás szerint ugyanis a trolibusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás működtetésére a koncessziós törvény szabályai az érvényesek. Ez a szabályozás azonban nem felel meg az Európai Unió hatályos előírásainak, amely egyéb kötött pályás közlekedés körébe sorolja a trol ibuszközlekedést, és a közszolgáltatási rendelet hatályát kiterjeszti ezen közlekedési módra is. Ennek megfelelően az ilyen közszolgáltatás odaítélésekor a vasúti törvény szabályait kell alkalmazni. A vasúti törvény jelenlegi módosításával megteremtődik a z összhang a hazai és a közösségi szabályozás között, amelyhez még a koncessziós törvény módosítása is szükséges. Az említett kiigazításon túlmenően a törvényjavaslat fontos rendelkezéseket tartalmaz a közszolgáltatási szerződést kötő szolgáltató kiválaszt ására vonatkozóan is. Előírja, hogy rögzíteni kell a pályázati feltételeket, a pályázat elbírálásának szempontjait és annak garanciális szabályait. Ezzel a jogalkotónak az a szándéka, hogy a pályázatok a jelentkezők számára átlátható és egységes követelmén yrendszer alapján kerüljenek elbírálásra. A jogbiztonság és a szolgáltatók jogos gazdasági érdeke is megköveteli, hogy a törvénymódosítás hatálybalépésekor a már érvényben lévő közszolgáltatási szerződések továbbra is fennmaradjanak, és azok alapján a szol gáltatók e szerződések lejártáig végezhessék a személyszállítási közszolgáltatást. Ennek biztosítására a javaslat tartalmazza a szükséges rendelkezést. A közszolgáltatási rendelet átültetése mellett a törvényjavaslat rendezi a bírságolás kérdését is, amely nek megállapítását a vasúti igazgatósági szerv mérlegelési jogkörébe utalja. Emellett a
