Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 12 (210. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2257 szavazatait majdan a következő heti szavazáskor az első törvényjavaslatunkra, amely a miniszterek juttatásait csökkenti. Hölgyeim és Uraim! Köszönöm szépen az előző heti vitát, és köszönöm a támogatásukat. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvé nyjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/9520. számon, a bizo ttsági ajánlásokat T/9520/1. és 2. számon megkapták. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. HÓNIG PÉTER közlekedési, hírk özlési és energiaügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Változó világunk globális kihívásai, mind az éghajlatváltozás, a felmelegedés egyre inkább ráirányítják a figyelmet a környezetkímélő megoldások fokozott igénybevételére, a fenntartható fejlődés követelményeinek szem előtt tartására. Mindezeknek a szempontoknak maradéktalanul megfelel a vasúti közlekedés, amely jelentős szerepet tud vállalni a nagy tömegű és nagy távolságú vasúti áruszállítás és a személysz állítás lebonyolításában, a környezeti terhelés csökkentésében. Ezen túlmenően fontos gazdaságpolitikai érvek szólnak amellett, hogy minél inkább használjuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek az ország kedvező földrajzi elhelyezkedéséből adódnak. Ezek a fe lismerések tükröződnek a 2015ig szóló magyar közlekedéspolitikában is, amely prioritásként jelölte meg az ésszerű közlekedési módok kialakítását, a személy- és áruszállítási igények magas színvonalú kielégítését és a vasút javára a közlekedési munkamegosz tás változtatását. Bár ez utóbbi tekintetében Magyarország az uniós országok átlagához képest a főbb mennyiségi mutatók alapján kedvezőbb helyzetben van, a minőségi és műszaki megfelelés terén azonban még lemaradásban vagyunk, amelyre mind a fejlesztések, mind a szabályozások során figyelemmel kell lennünk. A vasúti közlekedés jelentőségét annak társadalmi vonatkozásai is fokozottan alátámasztják. Az évente elszállított utasok száma 150 millió fő körül mozog, akik elvárják a magas színvonalú, kulturált és k ényelmes utaztatást, más oldalról pedig a vasút működtetésében közvetlenül 30 ezer, illetve közvetve mintegy 60 ezer ember érintett. Az alágazat fejlesztését úgy kell megoldanunk, hogy az mind gazdasági, mind társadalmi szempontból megfeleljen a hatékonysá g kritériumainak, és hosszú távon finanszírozható legyen. Ez napjainkban hazánk és az Európai Közösség vasútjainak egyik legnagyobb kihívása. A vasúti közlekedés szabályozása terén alapvető szemléletváltozással járt a több mint három évvel ezelőtt elfogado tt és 2006. január 1jétől hatályos, új vasúti közlekedésről szóló törvény, amelynek központi eleme a piacnyitás és a verseny erősítése volt. Az azóta eltelt időszakban épp a környezetkímélő vasúti közlekedés kiemelt kezelése miatt felgyorsult a közösségi jogalkotás is, amely a törvény többszöri korrekcióját tette szükségessé. Legutóbb a múlt év decemberétől az Európai Vasúti Közösség és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége között 2004ben létrejött megállapodás átültetésével módosult az ágazati szabályozás. Már akkor is
