Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 11 (209. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásáról történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2237 A költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a családi pótlék rendszerében is változtatásra van szükség. A módosító javaslat értelmében a középfokú tanulmányokat folytatók után a jövőben húszéves korig járna a csalá di pótlék. Mivel a fiatalok nagy része húszéves korára befejezi a középfokú tanulmányait, a fiatal felnőttek többségének családja továbbra is a középiskola befejezéséig részesül majd családi pótlékban. A költségvetés stabilitása érdekében a családi pótlék emelése 2009ben és 2010ben sajnos elmarad. Ekörül folyt itt a vita nagyon sokáig. A családi pótlék összegének két évre történő befagyasztása a 2009. évi emelést meghatározó rendelkezés elhagyását, továbbá az évenkénti emelésre vonatkozó rendelkezés hatál yon kívül helyezését is szükségessé teszi. A női foglalkoztatási ráta Magyarországon európai összehasonlításban nagyon alacsony, amelyhez az időtartamukat tekintve bőkezűnek mondható gyermekgondozási támogatások is hozzájárulnak. A női foglalkoztatottsági ráta emeléséhez szükség van a gyermekgondozási támogatási rendszer átgondolására, a munka és a családi élet összeegyeztetését gátló tényezők felszámolására. (19.50) Az átalakítás eredményeképpen olyan gyermekgondozási támogatá si rendszernek kell létrejönnie, amely a szülők munkába állását ösztönzi. A módosítás a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamát a gyermek második életévének betöltéséig csökkenti, ez azonban az ikergyermekekre, valamint a tartósan beteg, súl yosan fogyatékos gyermekekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély időtartamát nem érinti. A hatályos szabályok szerint a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás ellátások egymásra épülő, egymást váltó támogatások, ezért a gyes fol yósítási idejének két évre történő leszállítása maga után vonja a gyet alsó határának háromról kétéves korra mozdítását is. Az intézkedés csak a megfelelő felkészülési idő után, a törvény kihirdetését követő 300 nap elteltével lép majd hatályba, azaz csak a törvény kihirdetése után megfogant és a hatálybalépés után született gyermekekre kell majd alkalmazni. Engedjék meg, hogy most már csak így a vita kapcsán felvetődő problémákra, négy felvetésre azért hadd reflektáljak. Vojnik államtitkár asszony említett e volt, azért itt hét éven keresztül minden évben emelkedett a családi pótlék. Összehasonlítva azokkal az országokkal, akikkel mi együtt csatlakoztunk az Európai Unióba, messze a legmagasabb Magyarországon a családi pótlék. A társadalmi transzfereknek term észetesen nagyon nagy jelentősége van, Magyarországon különösen. Erre nevelt bennünket a Kádárrendszer. Kedves Barátaim! Tisztelt Ház! Vegyünk egy olyan országot, amellyel együtt csatlakoztunk, lényegesen jobb módú ország, mint mi vagyunk, ez Csehország. Sokszor irigykedünk, a fejlett ipara, a turizmus, a szolgáltatások, a cseh mentalitás, az a jókedv és et cetera. Kedves Képviselőtársaim! Bizonyára önök nem tudják, hogy Csehországban a családi pótlék bizonyos vagyoni cenzushoz kötött, és nem is jár minden kinek. Bizonyára tudják, hogy a “bezzeg Szlovákiában” a családi pótlék a felét sem éri el a magyarnak, és még sorolhatnám. Nagyon sok ilyen összehasonlítást tudnánk tenni. Azt gondolom, több olyan szociológiai tanulmány napvilágot látott az elmúlt években, amely egyértelműen bizonyítja, hogy természetesen a gyermekvállalási hajlandóság nagyon sokféle tényezőtől függ, és nemcsak a családi pótléktól. Persze a családi pótlék is egy elem, de készültek olyan előreszámítások, kedves képviselőtársaim, hogy ha dupl ájára emelkedne holnap a családi pótlék, az a szaporodási hajlandóságban alig mutatkozna meg. Ugyanis miről van szó? Természetesen én nem akarok cinikus lenni, mert soha életemben nem voltam az. Ha most nem emelkedik az infláció mértékével a családi pótlék , ez azt jelenti, hogy havi 480 forint, nem hiszem el, hogy van Magyarországon olyan édesanya, aki ezért a 480 forintért vállal vagy nem vállal gyereket. Nincs ilyen. Ami hatással van a gyermekvállalási hajlandóságra, a szaporodási index növekedésére, az a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a biztos munkahely, a
