Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általáno... - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH ANDRÁS (MSZP):
2123 ezek a fényképek az elektronikus felhasználásra alkalmasak legyenek, és igenis, van rendeltetésük ezeknek a fényképeknek a mai korban is, hiszen azt, hogy tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt felvett fénykép nyilván nem lehetett digitál is, ezt könnyű belátni, de annak a használati értéke ettől még nyilvánvalóan megőrizhető és biztosítható. (15.20) Tehát itt egy ilyen problémáról van szó. Nyilván meg kell keresni azt a köztes megoldást, amely ebben az ügyben a végső törvényalkotá s szempontjából mérvadó lesz. Csak azt szeretném kérni, hogy ne öntsük ki a lavórral, a fürdővízzel együtt a gyereket, mert ha itt olyan adatok vannak, amelyek használata a bűnüldöző munkában, a nemzetközi bűnügyi együttműködés vagy bűnüldözési együttműköd és keretében megfelelő módon alkalmas, akkor azt gondolom, hogy ezt érdemes ismételten végiggondolni. A másik kérdés: én azzal egyetértek, hogy adott esetben ujj- és tenyérlenyomat felvétele, illetőleg DNSprofilra vonatkozó adatfelvétel vagy mintafelvétel előírása kapcsán nézzük még egyszer végig, milyen bűncselekményi, milyen Btk.s tételek esetén van ennek szükségessége. Csak azért úgy gondolom, ott is érdemes végiggondolni, hogy például egy csődbűntett esetében lehet annak olyan tárgyi súlya, amely eset ben indokolható egy ilyen bűncselekményi formánál is az, hogy akár ilyen mintavétel és ezeknek a mintáknak az őrzése az elkövetkező időszak bűnmegelőzési vagy bűnüldözési munkája szempontjából fontos információkat tartalmaz. Talán még egyet, amit a legbizo nytalanabbul fogalmazok meg, de mégis megemlítem, az a bizonyos megjegyzés, amely az Alkotmánybíróság részéről jött, mégpedig azzal összefüggésben, hogy bizonyos szakmákban megfelelő differenciáltsággal lehessen kimondani egyegy szakma alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, mondjuk, valakinek a bűnügyi előélete szempontjából. Nagyon nehéz ezeket megfelelő differenciáltsággal kezelni, már csak azért is, mert például egy repülőtér olyan üzem, amely üzemben mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem a beosztás súly ától függ az, hogy valaki kockázati tényezőt jelent vagy nem, hanem attól függ, hogy adott esetben az illetőnél, az illető konkrét tevékenységével összefüggésben fölmerüle az a kockázat, hogy ő adott esetben kárt okoz, mondjuk ki, bűncselekmény elkövetésé re készül, terrorcselekmény elkövetésére készül, és ez nem a beosztástól függ. Egy segédmunkás, egy takarító, egy időlegesen alkalmazott személy ugyanolyan veszélypont vagy kockázati pont lehet, mint adott esetben egy olyan fődiszpécser vagy egy olyan álla ndó alkalmazottja egy repülőtéri társaságnak, aki esetében ezt jobban feltételezik. Magyarul, azt szeretném csak jelezni, hogy nem a beosztás komolysága vagy a beosztás állandó vagy időleges jellege, hanem az dönti el, hogy valaki kockázati tényezőe, hogy adott esetben abban a technológiai folyamatban, ami egy repülőtéri kiszolgálás során megnyilvánul, ott ennek a személynek az alkalmazása elfogadható, elviselhető kockázatot jelent, vagy pedig ezt érdemes kikerülni. Mert utólag természetesen mindent nagyon könnyen meg lehet állapítani, de megelőzően, én azt hiszem, hogy érdemes ezeket az átértékeléseket még egyszer komolyan venni. Az MSZP részéről mi elkészítettünk néhány módosító indítványt, ezek a módosító indítványok részben konkrét olyan javaslatok, ame lyek a törvényjavaslat még pontosabb és még használhatóbb funkcióit erősítik. Másrészt, megmondom őszintén, vannak olyan módosító indítványok, amelyek inkább arra szolgálnak, hogy bizonyos pontjait megnyissuk a törvényjavaslatnak, annak érdekében, hogy a m ásodik körben, akár kapcsolódó módosító indítvánnyal lehessen ott azokat a módosításokat benyújtani, amelyeket az adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetés után érdemes kimunkálni, és érdemes a tisztelt Ház elé terjeszteni. Mindezzel együtt, képviselőtár saim, én egyetértek azokkal a véleményekkel, amelyek itt elhangzottak, elsősorban abban a vonatkozásban, hogy rendkívül fontos, hogy ez a törvény megfelelő minőségben, az Alkotmánybíróság által kijelölt normáknak megfelelően kerüljön kialakításra, oly módo n, hogy 2009. június 30áig ennek az elfogadása és bevezetése biztosítható legyen, hogy Magyarországon ez a bűnügyi nyilvántartási rendszer folyamatosan, zavarmentesen tudja szolgálni a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek munkáját, mindnyájunk érdeké ben,