Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általáno... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
2120 emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság részére mint kijelölt bizottság részére ezt írásban is közölte. Engedjék meg, hogy röviden emlékezetükbe idézzem az adatvédelmi biztos úr alkotmányossági kifogásait. Azért teszem ezt, m ert egyébként a Kereszténydemokrata Néppárt ezekkel a felvetésekkel egyetért, és voltaképpen nagyon röviden abban fogalmazhatom meg álláspontunkban a törvényjavaslattal szembeni kritikus pontot, kritikus megközelítést, hogy az gyakorlatilag egybeesik az ad atvédelmi biztos úr fölvetéseivel. Szabadjon legyen utalnom arra, hogy ezek kifejezetten alkotmányossági szakkérdések, kifejezetten adatvédelmi jogi kérdések, és talán az, hogy ezt az adatvédelmi biztos úr, az Országgyűlés jogvédő és ellenőrző szerve, hogy így mondjam, tárta az Országgyűlés illetékes bizottsága és ezáltal az Országgyűlés elé, megnyugtató következtetést ad arra nézve, hogy ezek a kifogások nem pártmegközelítésű kifogások. Ezeknek az alkotmányossági kérdéseknek a rendezése nem pártkérdés. Nos , nézzük, melyek voltak ezek: hat ilyen kifogást említett az adatvédelmi biztos úr. Elsőként utalt arra, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartásának létrehozása nem igazodik az alkotmánybírósági határozat el várásaihoz, mivel kapcsolati kódok révén lehetővé teszi a büntetlen előéletűek résznyilvántartásának összekapcsolását a többi résznyilvántartással, illetve valamennyi természetes személyazonosító adatot egy közös adatbázisban kezel. A másik kifogása az ada tvédelmi biztos úrnak az új nyilvántartási időkkel kapcsolatos. Kétségét fejezi ki levelében, hogy így a tervezet maradéktalanul eleget tesze az Alkotmánybíróság által elvárt kritériumoknak. A nyilvántartási idő jelenleg hosszú és az egyes elítéltek vonat kozásában nem megfelelően differenciált alkalmazása ellentétes a mentesítés, illetőleg a rehabilitáció céljaival, és - hívja fel a figyelmet a biztos úr - nem felel meg a szükségesség, arányosság alkotmányos követelményének sem, illetve a célhoz kötött ada tkezelés elvének sem. Egy további észrevétele az országgyűlési biztos úrnak a fényképnyilvántartással kapcsolatos. Rámutat arra, hogy a fényképek jelenlegi kezelése, a törvényjavaslatban is fenntartott kezelése, tárolása nem tekinthető korszerű megoldásna k, és a kereshetőség nehézségei okán - idézem az átiratában foglaltakat - ”tényleges funkciót nem tölt be”. Ismeretes, hogy a kormány törvényjavaslatának tervezete egy korábbi változatában elvetette a fényképnyilvántartás lehetőségét, és az a korábbi terv ezet éppen abban az irányban érvel, hogy ennek a fenntartása nem szükséges, indokolt e nyilvántartás megszüntetése. Ehhez képest a törvényjavaslat a korábbi tervezetbeli álláspont fordítottját képviseli, illetőleg kívánja jogi szabályozássá tenni. Egyetértünk az adatvédelmi biztos úr azon fölvetéseivel is, hogy számos tényállás nem alapozza meg az ujj, illetőleg tenyérlenyomat rögzítését. Példákat is hozott az adatvédelmi biztos úr a levelében ezekre: hamis tanúzás, hamis tanúzásra rábírás, csődbűn tett, visszaélés jövedékekkel. Ezeket a bűncselekményeket említi az adatvédelmi biztos úr, amelyek természeténél fogva valóban nehéz elképzelni ujjlenyomatnak vagy tenyérlenyomatnak a jelentőségét. Mint írja a levelében, az adatfelvétel elsődlegesen - idéz őjelben mondva - a “helyszínes” bűnelkövetések esetében indokolt, és - ezzel is egyetértünk, amit majd most idézek leveléből - figyelembe indokolt venni a bűncselekmény tárgyi súlyát is. Egy további aggodalma a biztos úrnak, hogy kellő garanciát tartalmaze a törvénytervezet a tekintetben, hogy a szükséges és indokolt bűnügyi személyes adatokon túl, amelyeket a törvényjavaslat 72. § (2) bekezdése tartalmaz, az adattovábbítás révén egyéb nyilvántartott adatok nem kerülneke automatikusan a jogosított munkált atók kezelésébe; tehát az adattovábbítás nem foge odavezetni, hogy szükségtelen és indokolatlan módon további személyes adatok kerülnek mások kezébe. Egyetértünk azzal a felvetésével, hogy indokolt lenne kimondani azt, hogy az általános foglalkoztatási fe ltételek hatálya alá tartozó munkáltatók a hatósági erkölcsi bizonyítványon túlmenően további dokumentumokat az érintettektől ne kérhessenek.
