Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2101 eljárások alapnormájának, kódexének számító Ket. szinte teljes újraírását igényelték az elfogadásától számított igen rövid időn belül. Kódexről beszélhetünk, bár tudjuk azt i s, hogy e kódex jelleg valóban csak akkor tud érvényesülni, ha végre a jogalkotás leszokik arról, hogy minden egyes külön törvényben - akkor is, ha arra semmi szükség nincs - a Ket. rendelkezéseit ismétli, többletnormatartalom nélkül. Lehet ezt csinálni, lehet megkérdőjelezni az államigazgatási eljárási törvénnyel 1957től kialakított rendszert, de akkor éppen azok az okok - normavilágosság, jogbiztonság, hogy csak egyetkettőt említsek - szűnnek meg, amiért általános eljárási törvényt egyáltalán alkotni é rdemes. Ezért azzal a jogalkotói céllal, amely a magyar jogrendszer egyik legfontosabb törvényének vissza akarja adni igazi funkcióját, vagyis hogy több száz hatósági eljárás háttérjogszabálya legyen, mélységesen egyetértünk. Mindaz a munka, amit az elmúlt évben az Országgyűlés elvégzett a közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, féloldalas és tökéletlen maradna, ha az Országgyűlés az ott megfogalmazott célokat nem képezné le konkrétan, elj árásról eljárásra az egyes ágazati jogszabályokban. Csendben és bizakodva teszem hozzá a liberális frakció reményét, hogy a kormány már elkezdte a rendeleti szabályozás felülvizsgálatát is, hisz a maga teljességében a Ket.novellával elindított vállalkozás akkor fejeződhet majd be csak igazán. Sőt az ügyfelek idegeit igazán felborzoló és hajmeresztő bürokratikus sületlenségek éppen ott találhatóak meg a leginkább. Így hát a javaslat által megfogalmazott célokkal, a javaslat és a szolgáltatási kerettörvényj avaslat benyújtásával maximálisan egyetértünk, a liberális frakció támogatja a megkezdett közigazgatási reformot. Úgy gondolom, ebben semmilyen vitánk nincs. Mindazok az érvek, amelyeket kevesebb mint fél éve fejtettem ki a Ket.novella általános vitájában a novella szükségességét illetően, jórészt ma is megállják a helyüket. Mi változott volna? A Ket.novella még nem lépett hatályba, az akkor leírt fejlődési tendenciák pedig még jobban erőre kaptak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után az időközb en lezajlott elektronikus forradalom, a köz- és magánszféra együttműködésének fokozódása a világban és a közigazgatásban az állami tevékenységek, közfeladatok körének és intézésük módjának újragondolását teszik szükségessé. E tendenciákkal a magyar állam m űködése alig vagy egyáltalán nem tudott lépést tartani. Bár lehetne, nem akarok e törvényjavaslatok kapcsán részletesen kitérni a kis vagy erős állam körül kibontakozott elméleti vitákra, mint ahogyan nem áll szándékomban újból a tisztelt Ház elé tárni a m ai magyar közigazgatás veleszületett hibáit sem. Mindennap tapasztaljuk a még a szocializmusból örökölt reflexeket, a hatóságok által az ügyfelekről - vagy talán mondjam inkább: alattvalókról - kialakított emberképet, és miután az adóbevallás finisében vag yunk, azt hiszem, nem kell az adóigazgatás, az APEH ügyfélbarátságát sem külön bemutatni. Ötvenötféle adóval lehetetlen korszerű államot teremteni. A közigazgatás elektronizációja terén pedig az ügyfélkapu nemrégiben bekövetkezett csődje elevenen élhet az adófizetők emlékezetében. Sarkozy francia elnök úr mondta egy nemrégen tartott beszédében, hogy nem olyan reformpolitikát akarok folytatni, amely úgy tesz, mintha Franciaország egy új ország, történelem, örökség, emlékezet nélküli nemzet volna. Magyarorszá g sem ilyen, így ezekkel az adottságokkal kell megküzdenünk, de semmiképpen sem lehet ebbe a helyzetbe egyszerűen belenyugodni. Ebből a szempontból a törvényjavaslatok szemléletét előremutatónak és támogatandónak tartjuk. Azt hiszem, a Szabad Demokraták Sz övetségének az állami szerepvállalással kapcsolatos álláspontja kellően ismert. Látjuk, hogy az uniós jogfejlődés, a belső piac kiterjesztése és hatékonnyá tétele abba az irányba hat, hogy a felesleges állami beavatkozást le kell építeni, és ezért koncepci onálisan nagyon egyetértünk azzal, hogy az engedélyezési eljárásokat a javaslat nagy számban alakítja át puszta bejelentéssé.
