Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2099 azt gondolom, hogy talán jól tenné, ha nem Budapesten, hanem egy olyan vidéken meglátogatna egy igazgatási szervezetet, vagy egy közs égi hivatalt meglátogatna, és megnézné, hogy milyen feltételek mellett dolgoznak. Ha az ember csak a törvény indokolását olvasná el, magasztos és szép elvek, és talán bizonyos értelemben a közigazgatás modernizációját is szolgálná. De, hölgyeim és uraim, m a egy olyan országban élünk, ahol a közigazgatásnak nincs meg a törvényességi felügyelete. Ma egy olyan országban élünk - és akkor milyen törvényt tárgyalunk? Azt gondolom, hogy önmagában ez a kérdés is föltehető, hogy szabade ilyen körülmények között ily en törvényt tárgyalni azzal a jelszóval, hogy itt tulajdonképpen semmi mást nem csinálunk, csak egy korábban elfogadott közigazgatási eljárási törvény novelláját próbáljuk a magyar jogrenden keresztülvezetni, ami egyébként természetesen nem igaz. Szeretném , ha szembenéznének önmagukkal, és őszinték lennének. Tudniillik a kormány elkövette a csempészet bűntettét. Ezen címszó alatt becsempészte például a 412. §tól kezdődően a 416. §ig - bocsánat, fölolvasom, nem olvasom az egészet, nem fogom önöket untatni - például: “szolgálati időként nem lehet figyelembe venni fizetés nélkül szabadság, a munkavégzés alóli mentesítés és a bíróság által jogerősen jogszerűtlennek minősített sztrájkban való részvétel időtartamát”. A tbtörvény módosítása, a teljes nyugdíjrend szert átszabják társadalmi vita nélkül, eljárásjogi kérdések kapcsán teljes anyagi jogi kérdéseket több területen megtalálhatunk. Azt gondolom, hogy emellett szó nélkül elmenni nem lehet, tisztességes ember vagy tisztességes képviselő nem teheti meg, hogy szó nélkül megy el. Oly mértékig nem felel meg a jogalkotási törvénynek, de fölolvashatom, bármelyik részét elővehetem. Azt gondolom, hogy amikor azon címszó alatt, hogy eljárásjogi novella keresztülvezetése a magyar jogrenden, és sorozatosan anyagi jogi j ogszabályok módosítását találjuk mindenfajta egyeztetés nélkül, mindenfajta társadalmi vita nélkül, nagyszabású módon átszabva a nyugdíjrendszert anyagi jogi kérdésekben - megengedhetetlen. Határozottan ki kell jelentenem, hogy tiltakozunk az ilyen típusú jogalkotás ellen. Nem felel meg sem a jogalkotási törvénynek, sem az alkotmányosságnak, és nem felel meg a jogbiztonságnak sem. Csak hogy egy csemegét mondjak, bocsánat, elolvastam, a törvény 120. §a azt mondja a személyazonosító jelek alkalmazásánál, hog y a polgárt; nem a természetes személyt, nem a magyar állampolgárt. Tessék most értelmezni, mit értek a polgár szó alatt! Én tudom, hogy mi az, nem jogi értelemben használtuk ezt a kifejezést eleget, megjelenik jogi kategóriaként a polgár; nem állampolgár, nem természetes személy. “A természetes személyazonosító adataikból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és megfelelő mértékű adattal vagy...” - nem sorolom. Hogy szolgálná ez a jogbiztonságot, amikor ilyen kategóriákat tartalmaz a törvény , hogy igazolás megfelelő mértékű adatokkal? Nyilvánvaló, hogy akik ezt a törvényt előkészítették, majd válaszolnak a feltett kérdéseimre, és nem marad pusztába kiáltott szó: mit értenek a megfelelő mértékű adatokon? Külön szépsége, hogy a gendert bevezeti k a magyar jogrendbe, ezt is társadalmi vita nélkül, mert most már a nemi azonosítást nem lehet, nem tudom, hogy a személyi számokkal mit fognak kezdeni, a 2est vagy az 1est mire fogják átírni. Elképzelhetetlen! Sorolhatnám sorban, de olyan... - nézzük m eg például a hatályba léptető rendelkezést. Hogy fog ez a törvény hatályba lépni? Kihirdetéstől számított 8 nap alatt. Hogy lép hatályba a közigazgatási novella? Október 1jével. Bocsánatot kérek, önök arra hivatkoznak, bocsánat, elképzelhetetlen számomra, hogy valaki ezt a kérdést logikailag nem érti meg, hogy arra hivatkozik, hogy azért kell a magyar jogrenden keresztülvezetni az eljárásjogi novellát... - közel nem ez történik ebben a jogszabályban, vagy egy részében ez történik, más részében nem ez törté nik, és közben pedig a hatályba léptető rendelkezéseknél sincs összhangban a kettő. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Amit ön a törvénytervezet bevezetőjében mondott, azokkal a célokkal nyilvánvaló, hogy a feltételrendszerek megléte esetén az ember mé g egyet is érthetne. De ha nem az történik, és ebben az országban sorozatban nem az történik, amit mondanak vagy
