Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - DR. BALOGH LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2090 Elsőként megadom a szót Balogh Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának; őt majd Kovács Zoltán követi. DR. BALOGH LÁSZLÓ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés a mai napon megkezdi a magyar közigazgatási hatósági eljárások ágazati szabályait jelentősen módosító, a közigazgatási hatósági eljárási törvényhez és a belső piaci irányelv átültetéséhez kapcsolódó törvényjavaslat tárgyalását. Ugyanakkor az Országgyűlés tá rgyalja a szolgáltatási kerettörvényjavaslatot is, a kettő ugyanis egymástól elválaszthatatlan, az egyik sorsa osztja a másikét. Meglehet, helyesebb volna egyrészről azt mondani, hogy az Országgyűlés csupán folytatja azt a munkát, amelynek egyik legnagyob b előrelépését, az általános közigazgatási eljárási szabályokat tartalmazó Ket. novelláris módosítását 2008. december 15én elfogadta, másrészről a most tárgyalandó javaslat és az ezzel szervesen összefüggő szolgáltatási kerettörvényjavaslat láthatóan nem egyszerűen a szabályok megváltoztatására vállalkoznak, hanem a közigazgatási munkavégzés, az állam működésének szemléletváltozását igyekeznek elérni, bizonyos tekintetben pedig paradigmaváltást jelentenek. Osztom államtitkár úr álláspontját azzal kapcsola tban, hogy a tisztelt Ház kétszeresen is belső és külső körülmények miatt cselekvési helyzetben van. A belső jogrendszeri koherencia és ezáltal az alkotmányosság sérülne, ha a Ket.novella által bevezetett módosításokhoz nem igazítanánk hozzá az ágazati sz abályokat 2009. október 1jéig. Másrészt pedig 2009. december 28áig a közösségi jogi kötelezettségeinknek is eleget kell tennünk a belső piaci irányelv átültetésével. Ugyanakkor e körülmények mellett, részben ezektől függetlenül a következő megfontolások is nagyon hangsúlyosak abban, hogy a Magyar Szocialista Párt a Ház előtt fekvő javaslatokat támogatni tudja. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egyfajta csendes közigazgatási reform folyik, amelynek egyik sarokpontja az előttünk lévő törvényjavaslat és az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatási kerettörvényjavaslat. Ez a közigazgatási reform minden bizonnyal nem annyira látványos, mint amilyen Magyarország önkormányzati térképének az átszabása volna, vagy az államigazgatás regionális alapokon történő fe lépítése. Nincs is annyira reflektorfényben, mindezek ellenére a közigazgatási jogi tankönyvek különös részét alaposan át kell majd írni 2009. október 1je után. Olyan közigazgatási reformot jelentenek a tárgyalandó jogszabályok, amelyek hatásait és remélh etőleg jótékony eredményeit a polgárok, az ügyfelek a mindennapjaikban fogják érezni ügyesbajos dolgaik intézése során. A vállalkozások és a szolgáltatók tízezrei tapasztalhatják meg majd annak a pénzben és időben is kifejezhető hatását, hogy számos tevék enységet engedélyeztetés nélkül, bejelentés alapján folytathatnak a jövőben. Aki áttanulmányozta a meglehetősen terjedelmesre duzzadt törvényjavaslatot, amely az adóeljárástól kezdve a konzuli jogkörök rendezésén át szinte valamennyi magyar hatósági eljárá st felülvizsgál, láthatja, hogy a technikai, a jogrendszer koherenciáját biztosító módosítások mellett olyan érdemi javaslatok és újítások is vannak benne, amelyek hosszú távra meghatározzák nem csupán a magyar közigazgatás működésének jogi hátterét, hanem gazdasági versenyképességét is. A törvényjavaslatok tárgyalása során fokozott figyelemmel és körültekintően kell eljárnunk, hiszen a több száz hatósági eljárás módosítása elősegítheti, de ügyetlen és felületes hozzáállással évekre rossz pályára állíthatja Magyarország modernizációját. (12.40) Az utóbbi hónapokban Magyarországot is érintő gazdasági válság folytán nagyon sok szó esik itt a parlamentben, de a közvéleményben, publicisztikákban is hazánk versenyképességéről, az állam szerepéről, még inkább anna k újraértékeléséről; arról, hogy a gazdaság és az ügyfelek, a polgárok életébe történő állami beavatkozásoknak új, talán szélesebb határokat kell szabni, valamint a fennálló piacgazdasági viszonyokat erkölcsösebbé kell tenni. Másik oldalról pedig gazdaságö sztönzést, ezzel
