Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - ELNÖK (dr. Áder János): - KATONA KÁLMÁN, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2087 Mindezek mellett összességében és együttesen, zárásul szeretném megfogalmazni azt, ami a bizottság álláspontja volt: általános vitára és módosításokkal elfogadásra javasoljuk a törvényjavaslatot. Köszönö m a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Katona Kálmánnak, aki a kisebbségi véleményt kívánja ismertetni. KATONA KÁLMÁN , a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Az Orosz Sándor képviselő úr által elmondottakkal egészen odáig egyetértek, hogy a végén támogatták; szerintem nem kellett volna. 450 oldal van előttünk, ebből 380 oldal normaszöveg, nincs hozzá külön általános indokolás, csak valamilyen i ndokolás. Azt gondolom, az eddigi jogalkotási rendben be szoktuk tartani, hogy van külön általános, aztán van részletes indokolás, hogy jobban megértse az ember. Megítélésünk szerint a hatáskörök átláthatatlanná válnak, és folyamatosan az uniós irányelvekr e történik hivatkozás, de nagyon nehéz minden egyes esetben ennek a nyomát megtalálni. Általában egyébként azzal, hogy egyszerűsítsünk, hogy ne kelljen mindig engedély, hogy a határidőket pontosítjuk, természetesen egyetértünk, de hogy ezt ilyen tömegben, így, egyszerre teszik elénk, ez a képviselő számára gyakorlatilag megoldhatatlan feladatot állít, amelyet nagyon nehéz kezelni. Ugyan el kell mondanom, megnéztem, az interneten valóban megtalálható egy szerkesztett szöveg, tehá t hogy ne kelljen minden egyes módosításnál egy másik jogszabályt előkeresni, de azt gondolom, a képviselők ezt a jövőben, mondjuk, CDn megkaphatnák, hiszen ez a munkát jelentősen megkönnyítené. Amit messzemenően kifogásolnom kell, az az, hogy a kamarák, a kamarai törvény és ennek a módosításnak az összefüggései nem derülnek ki. A Mérnöki Kamara külön fordult hozzám az ügyben, hogy egyeztetésre sem kapták meg ezt a törvénytervezetet, pedig nagyon sok helyen érinti a kamarai hatásköröket. A bizottsági ülése n nem derült ki egyértelműen, miért gyengült meg menet közben - úgy mondanám - a szakmai szervezetek hatásköre ezekben az ügyekben, és számos olyan példát a részletes vitában majd el fogok mondani, amikor olyan rendelkezést hoz, amely ellentétes a jelenleg i kamarai törvénnyel a szakértők kijelölése, kiválasztása kérdésében. Az ügyféljogokat többen említették; nincsen rendjén. Ugyanakkor akár örülhetnék is környezetvédelmi szempontból annak, hogy benne van a 100. §ban, hogy a környezetvédelmi hatóság az elő zetes vizsgálat alapján hozott határozatát annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül nyilvánosan közzéteszi. Ez környezetvédelmi szempontból előrelépés, az ügyféljogok dolgában nem sokat ér, és azt a kérdést is feltehetném, hogy miért csak a környezetvéd elmi előzetes engedélyeknél, ezek szerint az építési engedélynél vagy bármilyen engedélynél is lehet igény arra, hogy az érintett - a szomszéd, a szemben lakó és a többi - megtudhassa a határozatot a jogerőre emelkedés előtt is. A másik dolog: a kártalanít ási igény jogalapjául és mértékéről a természetvédelmi hatóság dönt, amely ellen nincs helye fellebbezésnek. Ennek a magyarázatát nem találtam az anyagban, de remélem, a későbbi viták során ezt megtaláljuk. Azt gondolom, az előttem felszólalók és az általa m elmondott néhány gondolat is nagyon jól mutatja, hogy egy ilyen halmazt nem volna szabad így, együtt betenni. Azt meg különösképpen nem találom, hogy a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvek átvételét miért kell olyan mértékben siettetnünk, hiszen a mi mérnökeinknek, szakértőinknek az lenne az érdekük, hogy ezek a lehető legkésőbb lépjenek életbe, hiszen a külföldi szakértők nyilván nagyobb pénzügyi háttérrel, érdekérvényesítő képességgel megint csak olyan helyzetbe kerülnek, hogy el tudják vinni a munkák jelentős részét a hazai, döntően kis és közepes szakértői vállalkozások elől. Ennek a bevezetése 2009 decemberében elegendő lenne. Fél év az ilyen válságos időkben, amikor sok tervet kellene
