Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2082 Jelen pillanatban azonban nem elégedhetünk meg a Ket. általános szabályainak reformjával. A Ket.novella ugyanis csak akkor tudja beváltani a hozzá fűzött reményeket, ha az ott megfogalmazott módosítások, új lehetőségek, jogintézmények megjelennek az egyes hatósági eljárásokban. A törvényjavaslat c élja, hogy aprópénzre váltsa, érvényre juttassa a Ket.novellában megfogalmazott célokat. Az egész jogrendszer felülvizsgálata szükséges ugyanis annak érdekében, hogy a Ket. felszámolja az ahány eljárás, annyi szabály gyakorlatát, ezáltal pedig a Ket. refo rmja valamennyi hatósági eljárás reformjaként hasson. A felülvizsgálat egyértelművé tette, hogy a Ket. rendelkezéseitől csak ott és annyiban lehetséges az eltérés, ahol és amennyiben azt a Ket. maga lehetővé teszi, és ott is csak a valóban indokolt és szük séges esetekben. Ugyanezen logika mentén szükséges azon törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezése, módosítása is, amelyek részben vagy egészben, szó szerint vagy tartalmilag, de csupán a Ket.et ismétlik meg. Az ilyen párhuzamossá gok ugyanis különösen alkalmasak olyan ügyintézői szemlélet kialakítására, amely szerint a Ket.et csak megismételt részében kell ismerni és alkalmazni, és adott esetben sokszor a használt fogalmak egyenetlensége okán is eltérő jogértelmezésekhez is vezeth etnek. A törvénycsomag jelentős része olyan módosításokból áll, amelyek célja az, hogy az ágazati igazgatási szabályokat tartalmazó törvények összhangját egységes szempontrendszer mellett, különösen pedig a Ket.novella célkitűzéseinek szem előtt tartásáva l biztosítsák. Az ismétléseket, párhuzamosságokat felszámoló rendelkezések végső indoka pedig az, hogy a jogbiztonság, normavilágosság követelményének érvényt szerezzen azáltal, hogy egyértelművé teszi az általános és különös eljárási szabályok rendszerét. Tisztelt Országgyűlés! Felhívom a figyelmet arra, hogy a terminológiai változtatások közé tartozik, hogy mivel a Ket.novella áttér a határidők munkanapokban való számítására, az ennek megfelelő határidőszámítást át kell vezetni az ágazati joganyagon. En nek hiányában ugyanis a Ket. és a speciális törvény viszonyából fakadóan a hatóságoknak vegyesen kellene - hol naptári napban, hol pedig munkanapban - számítani az egyes eljárási határidőket. Szintén terminológiainak tekinthető és egy hasonlóan nagy terjed elmű törvénycsomag, a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény szellemiségének megfelelő módosítást végez el a javaslat ott, ahol az egyes államigazgatási hatósági jogkörben eljáró szervek konkrét megjelölése helyett csak feladatkör szerint jelöli meg a hatóságot. E módosítást követően tud a kormány az alkotmányból fakadó szervezetalakítási jogával maradéktalanul élni annak eldöntésével, hogy mely szervhez telepíti a hatáskört. Szakhatósági közreműködés esetén még enny it sem szükséges törvényi szinten szabályozni. A szakhatóságok kijelölésére ugyanis a tavaly elvégzett és a szakhatósági közreműködéseket közel 30 százalékkal mérséklő felülvizsgálat, valamint a Ket. felhatalmazása alapján már ma is kormányrendeletben kerü l sor. Hangsúlyozom, hogy nincs a jelenlegi hatáskörök áttelepítésére irányuló kormányzati szándék, azaz a fennálló rendszer nem változik szükségszerűen. A rugalmas szabályozás azonban alkalmas a strukturális változások és modernizáció jogrendszerbeli gyor s leképezésére, amely mellett az Országgyűlés az említett törvény elfogadásakor már letette voksát. Ezeknek az alapvető, technikainak nevezhető módosításoknak a szükségessége és jelentősége tehát semmiképpen sem elhanyagolható, amellett azonban feltétlenül fel szeretném hívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét néhány, az egész javaslaton végigvonuló, annak gerincét alkotó változtatásra is. Az adminisztratív terheket csökkentő módosítások közül kiemelkedő az ügyfelek által benyújtandó mellékleteket érintő sza bályozás változása. 2009. október 1jétől hatósági eljárásban az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabáll yal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ahhoz, hogy ez az alapelvi jellegű
