Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2079 ellenőrizhetősége és a fogyasztók érdekeinek védelme. Az ennek érdekében hozott intézkedések azo nban gyakran olyan adminisztratív terhekben nyilvánulnak meg, a határokon átnyúló tevékenységet pedig olyan jogi bizonytalanság és a tagállamok közötti kölcsönös bizalmatlanság övezi, amelyek együttesen lényegében megfojtják ezt a gazdasági alapszabadságot . A szolgáltatási irányelv fő célkitűzése tehát a belső piacon belül a határok lebontása, és ezzel is összefüggésben az uniós vállalkozások versenyképességének javítása, amely célok természetesen Magyarország elsőrendű érdekeinek is tekinthetőek. E célok m egvalósítása érdekében az irányelv valóságos európai közigazgatási reformot vezet be. A tagállamok számára előírja, hogy a szolgáltatási tevékenység végzéséhez kapcsolódó terheket, így különösen az engedélyezési és az egyéb hatósági eljárási követelményeke t a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék. Az egész Európai Unióban meg kell szüntetni, illetve ahol ez nem lehetséges, jelentősen egyszerűsíteni kell a szolgáltatók tevékenységét akadályozó hosszadalmas, átláthatatlan és költséges engedélyezési eljárá sokat. Biztosítani kell, hogy a szolgáltatók az előírt összes formalitást és szükséges eljárást egy csatornán keresztül, elektronikus, egyablakos rendszerben is el tudják intézni. Fontos hangsúlyozni, hogy mindez nemcsak a határon átnyúló szolgáltatásnyújt ással összefüggésben jelenik meg, hanem az adott tagállamban letelepedett, adott esetben csak ott tevékenységet folytató szolgáltatókra vonatkozóan is. (11.30) Amikor tehát az eljárások egyszerűsítéséről, a terhek csökkenéséről, csökkentéséről beszélünk, a kkor az a magyar vállalkozások életének egyszerűsítését, terheinek csökkentését is jelenti. A szolgáltatási irányelv átültetése alapvetően két lépésben történik. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló kerett örvény tartalmazza az irányelv hazai viszonyokra vonatkoztatott, valamennyi szolgáltatásra vonatkozó keretszabályait. Az átültetés emellett a keretszabályok érvényesülése érdekében szükségessé teszi az ágazati törvényekben a kerettörvényt végrehajtó szabál yok megalkotását, az ezzel ellentétes vagy eltérő szabályok módosítását vagy éppen hatályon kívül helyezését. Végül, mint azt már említettem, az irányelv átültetése a Ket. 2009. október 1jétől alkalmazandó új szabályrendszerével együtt lesz teljes. A Ket.novellának köszönhetően a kerettörvény alappal építhetett a hatósági eljárások kódexének szabályaira, ahhoz képest csak a speciális esetekben kellett eltéréseket, kiegészítő szabályokat megfogalmaznia. A könnyebb áttekinthetőség érdekében elsőként a szolg áltatási irányelvet átültető kerettörvény főbb vonásaira kívánom felhívni a figyelmet, hiszen ez jelenti a hosszabb, az egyes ágazati eljárási szabályokat módosító törvényjavaslat hátterét is. A szolgáltatásnyújtás belső piacon való szabadságának tényleges megvalósítása bizonyára igen nagyra törő tervnek tűnik fel, hiszen jelenleg az Európai Bizottság megállapításai szerint is rendkívül eltérő a tagállami szabályozási környezet. Bár nem tartoznak az irányelv és így a kerettörvény hatálya alá a piaci szerepü k szempontjából marginálisnak éppen nem nevezhető pénzügyi, közlekedési és egészségügyi szolgáltatások, de az irányelv fogalomrendszerének ismeretében elmondható, hogy igenis rendkívül széles kört érintenek kedvezően a szükséges változások, változtatások. Az irányelv fogalomrendszerében ugyanis szolgáltatásnyújtás lényegében bármely önálló, üzletszerűen, rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzett, nem közvetlenül termelésre irányuló gazdasági tevékenység. Főszabályk ént tehát minden ilyen tevékenység tekintetében számos egyszerűsítést, gyorsítást és elektronikus ügyintézést kell megvalósítani. Az irányelvvel összhangban a kerettörvény alapelvként rögzíti a szolgáltatók Magyar Köztársaság területén történő gazdasági cé lú letelepedésének, valamint a Magyar Köztársaság területén való határon átnyúló szolgáltatás nyújtásának szabadságát. Ennek megvalósulása érdekében garanciálisan csak kivételesen, törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben, közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján lehet a szolgáltatók tevékenységének megkezdését és folytatását engedélyezéshez vagy bejelentéshez kötni. Ez
