Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2065 értéke nem állapítható meg, az illeték számításának alapja a helyi bíróságok előtt a peres eljárásban 350 ezer forint az eddigi 250 ezer forint helyett - ez 40 százalékos emelés , a nem peres eljárásban 200 ezer forint, ami a koráb bi 125 ezer forinthoz képest 60 százalékos emelést jelent. A fővárosi és megyei bíróság előtt indult elsőfokú peres eljárásban 350 ezer forint helyett 450 ezer forint, nem peres eljárásban pedig 250 ezer forint az eddigi 175 ezer forint helyett. Sorolhatná m még az illetékemelés részleteit, de ezt majd nyilvánvalóan megteszik helyettem, mint ahogy említette is a kormánypárti képviselőtársam. Amennyiben önök valóban a világos beszéd hívei, bizonyára részletesen ismertetik majd a törvényjavaslat zárórendelkezé sei közé rejtett illetékemeléseket is. Az ilyen kellemetlen meglepetések korábban az ősszel tárgyalt adótörvényeken belül kaptak helyet. Úgy látszik, most olyannyira sürgőssé vált az illetékemelés, hogy egyszerűbbnek tűnt egy merőben más természetű szakpol itikai törvényjavaslatba rejteni az erre vonatkozó rendelkezéseket. Nem egy elegáns gesztus, lássuk be! Sajnálom, hogy olyan helyzetbe hozzák az ellenzéket, hogy már látszólag szakmainak tűnő törvényjavaslatot sem tudunk nyugodt lelkiismerettel megszavazni . Kérjük a kormányt, hogy a jövőben válassza szét a szakmai természetű előterjesztést, valamint a megszorításokkal összefüggésben előterjesztett javaslatokat. Tisztelt Ház! Az igazságszolgáltatás lopakodó privatizációja ezzel a törvényjavaslattal tovább fo lytatódik. Gondoljunk csak arra, hogy már magánberuházás segítségével büntetésvégrehajtási intézetek létesültek, vagy az előzetes bizonyítás további bővítése és közjegyzői hatáskörbe utalása. Hol a határa az igazságszolgáltatás kiszervezésének a klassziku san állami feladat alól? Tisztelt Ház! Az állam azzal, hogy a törvényjavaslat közjegyzői hatáskörbe utalja a fizetési meghagyások kibocsátását, évente jelentős adó, illetve illetékbevételtől esik el. Úgy vélem, hogy ebből a pénzből a bírósági számítógépes rendszer kiépítését és korszerűsítését el lehetne végezni, s ezen összegből meg lehetne oldani a szükséges többletlétszámproblémát is. Az amúgy is teljesen elavult bírósági informatikai rendszert ezzel teljesen meg lehetne újítani, ami mármár egyébként sem tűr halasztást. Csak reméljük, hogy az így kieső illeték, illetve adóbevétel a bíróságoknak jövőre megállapítandó költségvetését nem fogja csökkenteni. Erre majd fokozottan oda fogunk figyelni. Egyébként a fizetéses meghagyásos eljárások gyorsítása ne m biztos, hogy elérhető a törvényjavaslattal, ugyanis ellentmondás esetén az ügyet az illetékes bírósághoz kell áttenni, s ez növeli az eljárás idejét, hiszen a jelenleg hatályos törvény szerint az alapügy iratai eredendően az eljáró bíróságoknál vannak. A történeti hűség kedvéért meg kell említenem a törvényjavaslat egyetlen általunk felfedezett pozitívumát, amely biztosítja az alperes számára azt a jogot, hogy az általános szerződési feltételek között kikötött illetékesség alapján eljáró bíróságtól, legké sőbb az első tárgyaláson, a per áttételét kérje az általános, illetve vagylagos illetékességgel rendelkező bírósághoz. Ezért az egy pozitív rendelkezés miatt azonban nem kell egy új jogszabályt alkotni, s ez a hatályos jogszabály rövid módosításával is meg valósítható. Tisztelt Ház! Mindezekre tekintettel kérjük a kormányt, hogy a törvényjavaslatot vonja vissza, és az így megmaradt illetékbevételből végezze el a bíróságok számítógépes rendszerének korszerűsítését, és biztosítsa a létszámemeléshez szükséges t öbbletforrásokat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Rubovszky György képviselő úrnak, a KDNP vezérszónokának. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY , a KDNP képviselőcsoportja részéről:
