Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2055 Ezt a bekezdést azonban 1992ben az Alkotmánybíróság m egsemmisítette, mert álláspontja szerint a köznyugalom fenntartásához nem szükséges, hogy ez a cselekmény bűncselekmény legyen, hogy ezt büntetőjogi büntetéssel fenyegesse a törvény, hiszen ezzel a jogalkotó szükségtelenül és az elérni kívánt célhoz képest aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot. Ez az alkotmánybírósági határozat kiemelkedő elvi jelentőségű, mert az ebben a határozatban lefektetett tételt az Alkotmánybíróság következetesen használja, miszerint a véleménynyilvánítá s lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül, a szólásszabadság korlátozását nem alapozhatja meg a szélsőséges álláspont tartalma, kizárólag annak közvetlen belátható következménye. Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! Az elmúlt években n agyon sokat vitatkoztunk itt a parlamentben és különböző pártok közötti megbeszéléseken, és - nem akarom titkolni - az önök pártja képviselőinek, valamint a szocialista képviselőknek a véleménye meglehetősen eltért a gyűlöletbeszéd büntethetősége témájában , és ezekben a vitákban az önök képviselői egyetértettek az Alkotmánybíróságnak ezzel az álláspontjával, és ez alapján nem tartották szükségesnek, lehetségesnek a törvények módosítását. Az én álláspontom szerint a józan ész valóban azt kívánná, amit ön mos t itt követelt, hogy ezekben az ügyekben induljon eljárás. Az a szerv, amelyre a kormánynak hatása van - a rendőrség , például az adott ügyben is megindította az eljárást, méghozzá ezen büntető törvénykönyvi rendelkezés alapján. A baj az, hogy három szerv ezet - az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az ügyészség - nem osztja a mi közös álláspontunkat ebben a kérdésben, és azt kívánja meg, hogy aktív cselekedetbe is átmenjen a gyűlöletbeszéd. Az adott ügyben ön helyesen idézte a megyei főügyész helyettesét. Ez t szeretném kiegészíteni azzal, hogy a főügyészhelyettes asszony azt is hozzátette, hogy az valósítja meg a közösség elleni izgatást, aki nagy nyilvánosság előtt valamely faji csoport elleni gyűlöletre uszít, és a bírói gyakorlat szerint az uszítás nem egy szerűen a gyűlölet, hanem olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenységbe megy át. Erős kétségeim vannak tehát, hogy - bár a rendőrség folytatja a nyomozást - lesze belőle vádemelés. Nem véletlenül nyújtotta be a szocialista országgyűlési k épviselőcsoport több képviselője tegnap azt az alkotmánymódosítást, amely nemcsak a holokauszt tagadását kívánja tiltani, hanem arról is rendelkezik, hogy a törvény ne kívánja meg ezt a közvetlen és aktív cselekvésbe átmenő gyűlöletkeltést, mert ez nyilván valóan nem mindig érhető tetten a gyakorlatban. Tehát nem az történik, hogy valaki egy tüntetésen felszólítja a tüntetőtársait, mondjuk, a cigányok elleni cselekvésre, és akkor rögtön elmennek, és végre is hajtják, hanem ennél közvetettebb az áttét. A közv etett áttét esetén is legyen lehetőség a büntetésre. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . A törvényjavaslatot T/9400. számon, a bizottsági ajánlást T/9400/1. számon megkapták. Most az előterjesztői expozé következik. K i fogja ezt megtartani? (Dr. Avarkeszi Dezső: Én.) Avarkeszi Dezső államtitkár úr. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Most szeretném jelezni, hogy a mai napon valam ennyi expozét nagy valószínűséggel én fogom megtartani.
