Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A 2009. április 18-án, a budai Várban megtartott neonáci rendezvénnyel kapcsolatos rendőri intézkedések szakszerűségét és jogszerűségét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
2043 Tehát hangsúlyozom, hogy nem politikai megítélésről van szó , hanem jogi, közjogi megítélésről van szó. Szerintünk az a helyes értelmezés, hogy az SZDSZ nem minősül ellenzéki pártnak - és most akkor nem azt mondtam, hogy az SZDSZ kormánypárt, azt mondom, hogy nem minősül ellenzéki pártnak , de ettől függetlenül is a vizsgálóbizottság létrehozására szükség van, attól függetlenül is egyébként, hogy ez egy többségi bizottságként foge létrejönni, vagy pedig paritásos bizottságként, ahogyan önök értelmezik. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Mega dom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Répássy képviselő úr felszólalásából egy dolog biztosan kibontakozik, hogy a vizsgálóbizottság ülésén majd konstruktív vitát lehet folytatni. Nagyon remélem, hogy a bizottság ülései nem egymás sértegetéséről szólnak majd, hanem ugyanebben az egyébként kulturált hangnemben folynak, ahogy most mi itt egymással a vitát folytatjuk. De ha Répássy képviselő úr szakmai alapon vagy részben szakmai alapon közelítette meg a kérdést, akkor hadd tegyem én is. Természetesen a jogkérdés nem egyenlő a büntetőjogkérdéssel. Természetesen nem feltétlenül muszáj bűncselekményt megvalósítani ahhoz, hogy egy ilyen intézkedésre a rendőrség köteles legyen. De valamilyen jogsértést mégiscsak meg kell valósítani! Meg kell keresni akkor, hogy mi az a jogsértés, ami ott megvalósul. És én legalábbis, lehet, hogy ez az én szakmai hiányosságom vagy a fantáziám hiánya, de nem találtam il yet. Ezt én nem tudom egyenlővé tenni azzal, hogy az alkotmány valamelyik rendelkezését megsérti, vagy én úgy gondolom, vagy mi úgy gondoljuk, vagy a rendőrség úgy gondolja valamiféle szabad jogértelmezés útján, hogy az alkotmánynak bizonyos rendelkezéseit megsértették. Magyarán valamilyen jogszabályba mégiscsak kell ütköznie, vagy büntetőjogszabályba, vagy valamilyen más jogszabályba annak a cselekménynek ahhoz, hogy a rendőrség a rendezvényt fel tudja oszlatni. Itt megint visszatérünk ugyanahhoz a problém akörhöz, amit két irányból lehet megközelíteni. Az egyik, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata, ahogy már azt említettem a mai vita során, nagyon szilárd és kijegecesedett a vonatkozásban, hogy a szólásszabadság korlátozására vonatkozó jogszabályokat megszo rítóan kell értelmezni. Nagyon kevés joggal szemben kell a szólásszabadságnak engednie - fogalmaz az Alkotmánybíróság. Hangsúlyozom, és mondom még egyszer, én nem feltétlenül értek egyet az értelmezés ilyen mérvű megszorításával, de ez a helyzet ma. És ha az Alkotmánybíróság ezt a gyakorlatot alakította ki, akkor a rendőrség ezzel nem mehet szembe. Nem mehet szembe sem ezzel, sem az ügyészségi, sem a bírósági gyakorlattal. Ezt azért figyelembe kell venni, amikor erről a kérdésről beszélünk. A dolog másik ol dala az - és igen, ezt hangoztatjuk sokszor, de azt is, hogy bizony köze van ehhez a problémakörhöz , hogy az emberi méltóság sérelmére elkövetett cselekményeket, amelyeket ma bűncselekménynek nem lehet nevezni, de még polgári jogi jogsértésnek sem, igeni s szankcionálni kell. Ilyen a holokauszttagadás vagy ilyen a gyűlöletbeszéd. Ugyanis enélkül nem fog tudni a rendőrség eljárni az én meglátásom szerint, mert az Alkotmánybíróság azt is sokszor leírta a határozataiban, hogy a személyi összességeknek az ő fo galmaik szerint vagy az Alkotmánybíróság értelmezése szerint nem lehet megsérteni kollektíven az emberi méltóságát. Hát ha ez így van, akkor ha valaki a holokausztot tagadja, és ezzel, Répássy képviselőtársam szavaival élve, kegyeleti jogokat sért, akkor m egint csak oda jutunk vissza, hogy nem sért kegyeleti jogokat vele a jogszabályok szerint, mert a személyi összességekre vonatkoznának ezek a kegyeleti jogok, arra pedig nincsen lehetőség, hogy e vonatkozásban föllépjen a jogalkalmazó, hiszen semmiféle jog szabályt nem sért meg, mert a személyi összességeknek ma Magyarországon nem lehet megsérteni az emberi méltóságát. (21.00)
